Ha gyerekek előtt mondom ki a tostada szót, azt rendszerint hangos nevetés, és a szó folyamatos ismételgetése követi a részükről. Ezért okulva a múlt hibából, tartózkodom ettől a cselekedettől.
A tostada természetesen Mezoamerikából indult hódító útjára, a szó maga egyszerűen pirítottat jelent. Hagyományosan ezt a lepénykenyeret kukoricalisztből készítették, méghozzá úgy, hogy miután a tésztát megformázták, és kerek formára vékonyan kinyújtották, kirakták a napra száradni. A szárítási folyamat a nap erejétől függően napokba, de akár hetekbe is telhetett. Ezzel egyébként lényegében tartósították is a kenyerüket, amely így szépen háttérbe is szorította a hagyományos tortillát.
A mai mexikói konyhában tostada alatt a sült kukorica tortillát értjük. A sütés történhet sütőben, serpenyőben, de bő olajban is, és lényegében egyébként a tortilla chips is egyfajta tostada. És persze nem mellesleg tostadának nevezik azokat az ételeket is, amelyeknek tostada az alapja, kerüljön bár rá zöldség vagy netán hús.
Én most a hagyományos mexikói feketebabból készült krém mellett döntöttem, aminek elkészítése rendkívül egyszerű, és konzervvel dolgozva, pillanatok alatt meg is van. Úgyhogy ideális esetben az alább leírt feketebabos tostada egy villámfogás, ugyanis a szakács mindössze a tortillalap sütéséről és a krém elkészítéséről gondoskodik, aztán a többi feltétet ki-ki intézi magának. Ideális esetben… Én inkább megpakoltam Monsieur adagjait is, mert felmerült bennem, hogy egyébként képes lenne csupaszon enni a babkrémes tostadát.
Feketebabos tostada
Hozzávalók 2 személynek:
- 4 kukoricatortilla-lap
- 2 evőkanál étolaj + egy kevés a tortillalapok megkenéséhez
- 1 fej vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 1 teáskanál füstölt paprika
- 1 teáskanál őrölt kömény
- 1 chilipaprika (nekünk maggal, de akinek úgy sok a tűzből, magozza ki)
- 3 evőkanál vörösborecet
- 3 teáskanál méz
- 1 doboz feketebab konzerv (a Tescóban is tutira esélyes, egyébként irány az Ázsia bolt)
- só és frissen őrölt bors
Egyéb feltétek:
- kockázott, limelével összeforgatott avokádó
- félkarikára szelt lilahagyma
- felezett koktélparadicsa
- jalapeno paprika (egyszerűsítve ecetes lében eltett mexikói chili, nagyobb boltokban lényegében mindenhol kapható)
- tejföl
- aprított koriander
- tabasco szósz (ez már csak a hozzám hasonló chilimegszállottaknak, tekintve, hogy ugye a babkrémben már van chili, ráadásul ott a jalapeno is)
Előmelegítem a sütőt 200 fokra / 6-os fokozatra. A sütőlapomat kibélelem sütőpapírral, majd egy kenőecset segítségével megkenegetem olajjal a tortillákat, majd elhelyezem őket a sütőlapon úgy, hogy a lehetőségekhez képest a lehető legkevésbé fedjék egymást. (Nekem egyszerre kettő fér rá, de ha az otthoni sütőmmel és két sütőlemezemmel számolok, akkor egyszerre nyolcat is süthetnék.Ó-ó-ó!) Körülbelül 8 perc kell nekik a sütőben, de érdemes résen lenni, mert egyik-pillanatról a másik képesek megégni.
A babkrémhez egy serpenyőben felmelegítem az olajat, majd úgy 5 perc alatt enyhén sózva megpárolom benne a finomra vágott hagymát. Ekkor hozzákeverem a szintén finomra vágott fokhagymát, a füstölt paprikát (ez a fajta paprika az otthon általánosan használttal szemben nem hajlamos a megégésre), az őrölt köményt, az ecetet és a mézet, és két perc alatt összeolvasztom. Ekkor rázuttyintom a babkonzerv tartalmát, sózom és borsozom, egy-két perc alatt kevergetve átmelengetem. Végül elzárom alatta a lángot, és a fakanállal pépesre nyomkodom. A főzés ezennel megvan.
Most jön az összerakás: 1 tortilla, a babkrém negyede, rá némi lilahagyma, avokádó, koktélparadicsa, a szeletelt jalapeno, durvára aprított koriander. A tejföl és a tabasco adagolását azért Monsieur-re hagyom, legalábbis az ő esetében.
Finom, egészséges, gyors – mi kell még?
Nem mellesleg pedig kifejezetten ideális party étek beszélgetős estékre: csak kipakolunk mindent az asztalra, és a vendégek igényeikhez mérten kiszolgálják magukat. Zseniális, egy percre sem kell felhagynunk a csevejjel.