Ma, ahogy éppen bevásároltam például a vacsorához, egyszer csak belémhasított, hogy mégsem újkumplit akarok mustáros-mézes-hagymás sült kolbásszal és kellel. Paellát akarok! Hogy ez vajon azért volt, mert a közlemúltban valahol láttam egy paella receptet, vagy azért, mert szombaton tapas-napot tartottunk, ki tudhassa, kérem alássan. A lényeg. hogy valahogy zsigerileg jött, apelláta nélkül. Hát lekaptam a polcról egy zacskó paella rizst, és ami a többit illeti, nyugodt lélekkel az otthoni készleteimre bíztam magam. Mivel chorizóm és mirelit főtt kagylóm biztosan volt otthon, tudtam, hogy különösebb meglepetés nem érhet.
Régebben készítettem, és meg is írtam egy csalfa paella receptet (http://budapest-bordeaux.blog.hu/2011/09/20/csalfa_paella), és ott kitértem arra, pontosan mi fán terem ez a spanyol egytálétel, honnan kapta a nevét. ésatöbbi, úgyhogy most ezt nem is részletezném. Ahhoz képest ez a recept most „igazinak” mondható, átnéztem ugyanis vagy tíz receptet online, és azokból alakítottam ki az én mostani verziómat. Az elkészítés módja – leszámítva a paella, vagyis a hagyományos serpenyő hiányát – autentikus, ami pedig a hozzávalókat (gondolok itt a húsra és a tenger gyümölcseire) illeti, azok a hagyomány szerint Spanyolországban is aszerint alakulnak, hogy hol járunk éppen. Persze ha vendégeknek tálalnám, nyilván mondjuk páncélos fekete kagylót és gambast párolnék a végén a tetején, esetleg csirkét is belefőznék, de így is csodás. Sőt, ha csak chorizó került volna bele, kagyló nem, úgy is pompázatos vacsoránk főtt volna. Aztán persze lehet a zöldségekkel is játszani, például több kaliforniai paprikát, és kevesebb borsót használni. Vagy akár pórét vöröshagyma helyett…
Ó, és röhejesen egyszerű az elkészítése!
Paella kagylóval és chorizóval
Hozzávalók:
1 evőkanál olívaolaj
1 fej vöröshagyma negyedekbe vágva, majd vékonyan felkarikázva
3 gerezd fokhagyma vékonyan felkarikázva
1 sárga kalifornia paprika felcsíkozva
130 g chorizo kis kockákra vágva
1 bird’s eye chili felkarikázva (ez csak az én mániám)
1 teáskanál füstölt pirospaprika (pimento)
1 nagy csipet sáfrány
30 dkg paella rizs
1 plöttynyi (mondjuk fél deci) száraz sherry vagy fehérbor
9 dl csirke alaplé
20 dkg nagyon zsenge mirelit zöldborsó (petits pois)
20 dkg mirelit előfőzött kagylóhús felengedve
1 kis csokor petrezselyemzöld finomra vágva
Egy nagy serpenyőben (szerencsések igazi paellában) az egy evőkanál olajon úgy 4 perc alatt finoman sózva közepes lángon puhára párolom a hagymát, majd hozzákeverem a fokhagymát is. Ahogy megérzem az illatát, mehet a serpenyőbe a kaliforniai paprika, majd egy perc múlva a chorizo és a chili is. Mikor a chorizo kiadta a csodás olaját, a serpenyőbe szórom a fűszereket, átkverem, és már öntöm is a serpenyőbe a rizst. Kicsit átpirítom, majd hozzálöttyintem a sherryt, amit kevesebb mint fél perc alatt be is nyel. Ekkor felöntöm az alaplével, nagy lángon felforralom, majd lefedem, takarékra veszem a lángot, és gyöngyöztetve főzöm 15 percig.
A 15 perc alatt a rizs nagyjából be is szívja a folyadékot. Belekeverem a zöldborsót, majd 4 perc után a kagylót is. Még egy percig melengetem, majd elzárom a lángot, hozzáadom a petrezselymet is, pár percet pihentetem, majd az illatoktól mámorosan tálalok.
Négy adag lett belőle. És nyaldostuk az ujjainkat lelkesen.
