Az a helyzet az angolokkal, hogy a Karácsonyt és Húsvétot leszámítva nincsenek nekik munkaszüneti nappal összekötött valódi ünnepnapjaik. Tehát fittyet hánynak a munka ünnepére, Pünkösdre és mindenre, nincsen nekik saját március 15-éjük vagy augusztus 20-ájuk. Helyette minden évben fogják magukat, és kijelölnek egy május eleji, egy tavaszi és egy nyár végi munkaszüneti napot, amik mindig hétfőre esnek, és az is szabály, hogy olyankor mindig elromlik az idő, és egész álló nap ömlik az eső. Legalábbis az elmúlt két évben, amit itt töltöttünk így volt, sőt mi több, számtalan idős hölgy megesküdne akármire, hogy azelőtt sem esett másként. Mostanáig, merthogy a mai nappal megtört az átok, vagy mifene, tekintve, hogy ma van a kora májusi munkaszüneti nap, és nemhogy nem viharos az idő, de még a nap is süt, és 18 fok van, ami itt, Észak-Angliában az (elvileg) nyári hónapokban is csodaszámba megy. Szóval jó a kedvünk, és én legszívesebben kimennék füvet nyírni, csak az a baj, hogy szombaton már lenyírtam, a tengerparti kártyát is kijátszottuk már tegnap, úgyhogy marad az, hogy kirohangálunk a Nem-a-Mi-Macskánkhoz, aki a bokrunk alatt élvezkedik, de egyébként én házimunkákkal játszom, Monsieur pedig a saját dolgaival van elfoglalva.
Na de ami az ebédet illeti: mivel tegnap az egész délutános tengerparti felvonulástól totál kimerülve mindössze egy gyors kétadagos tésztát dobtam össze, nem akadt maradék, amit ma kényelmesen csak felmelengethetnék magamnak. (Egyesek csak délben keltek, utána elmentek sportolni, majd úgy fél három felé ették meg a szokásos hétvégi reggeli szalonnás tojásukat, úgyhogy egyeseknek nem kell ebédről gondoskodni.) No de mivel végre valahára jó az idő, ez semmi fejtörést nem okozott, hisz végre meglehetősen kívánom a salátát, így seperc alatt összedobtam magamnak egy mediterrán jellegű tésztasalit paradicsával, aszalt paradicsával, rukkolával, némi avokádóval, olívabogyóval és mozzarellával, és rendkívül boldogan és elégedetten kényelmesen elnyammogtam.
Mert nagyon finom volt ám! Ja, és ebéddobozba is kiváló lehet…
Mediterrán tésztasaláta
Hozzávalók 1 nagy adaghoz:
- 80 g fussili
- 2 gerezd fokhagyma durvára aprítva
- 1 teáskanál balzsamecet
- 3 evőkanál az aszalt paradicsom olajából (vagy extra szű olívaolaj)
- 1 paradicsom felkockázva
- 3 aszalt paradicsom
- 45 g rukkola
- egy 125 grammos mozzarellalabda fele felkockázva
- 5 fekete olívabogyó vékonyan felkarikázva
- fél avokádó felkockázva
- só és frissen őrölt bors
Egy nagy tálba szórom a felaprított fokhagymát, és ráöntöm a balzsamecetet, majd alaposan sózom és borsozom (a balzsamecet így kicsit tompít a fokhagyma erején).
A tésztát lobogó sós vízben kifőzöm, majd hideg vízzel átöblítem, és jó alaposan lecsöpögtetem.
A tálba öntöm az olajat is, kézi habverővel elkeverem a fokhagymás balzsamecettel, belezuttyantom a tésztát, rá a paradicsát, az olívabogyót, a mozzarellát, a rukkolát, ollóval apró darabokra hozzányesem az aszalt paradicsát, alaposan elkeverem, majd hozzáadom az avokádókockákat is, amivel már óvatosabban forgatom össze az egészet, nehogy összetörjem őket. És ennyi.
Egy tányérra halmozom, ráőrlök egy szép adag feketeborsot, és nyálcsorgatva egy villával nekiesem.
