Csak azért, mert immáron Franciaországban élünk, mi sem eszünk minden reggel croissant-t (meg a franciák sem egyébként, de hogy akkor mit, arról máskor). Egyrészt túl macerás lenne hétköznap reggelenként lerohangálni, még úgy is, hogy a ház bejáratától max 30 méterre van a legközelebbi pékség, másrészt pedig azért, mert a tápértéke, hogy úgy mondjam nulla. És itt sajnos nem a kalóriák számára gondolok, hanem arra, hogy semmi vitamin, rost, semmi sincs benne, csak (kis túlzással) ugye fehér liszt, meg vaj, de vajból aztán rengeteg. Persze épp ezért olyan finom… mit finom, forró csokival maga a csoda, mintha az ember felhőt reggelizne!
No de hogy akkor mit is eszünk? Hát én maradok a sós vonalnál: előző esti maradék baguette-tet megpirítok, megfejelem némi Boursin-nel (fokhagymával és zöldfűszerekkel ízesített friss sajt) vagy vajjal és sajttal (semmi lágysajt, semmi különlegesség), és aprítok mellé némi paradicsát. Monsieur-nek pedig csak úgy, mint Magyarországon, aztán meg Angliában, itt is sütök valami édeset, amibe mindig próbálok csempészni egészséges hozzávalókat, illetve igyekszem kordában tartani a cukorfogyasztást is. Most, vagy egy hónapon keresztül, csokis-banános minimuffin volt terítéken, amitől szegényem már kezdett becsavarodni, ezért, bár a banán kötelező elemként megmaradt (nem én vagyok szőrösszívű, hanem ő eszik belőlük hétvégenként jóval kevesebbet annál, mint amennyivel előzetesen kalkulálunk), úgy döntöttem, itt az ideje felütni a Larousse egy kenyeres-tésztás minikiadványát, és keríteni valami újat.
Egy banános-aszalt fügés sütire esett végül választásom, ami lényegében minden kritériumnak megfelel: vagyis vannak benne egészséges részletek, és viszonylag hosszabb ideig is kényelmesen eláll (értsd puha marad 3-4 napig). Ha valaki egyébként nem csak süteményként próbálná ki, az pirítsa meg, és bátran kísérletezzen különböző sajtokkal, illetve liba- vagy kacsamájjal is, izgalmasan finom lesz a végeredmény!
Fügés banángerinc
Cakes aux bananes et aux figues
Hozzávalók:
- 200 g teljes kiőrlésű liszt
- 175 g fehér liszt
- 2 teáskanál sütőpor
- 1 teáskanál őrölt fahéj
- 100 g nádcukor
- 180 g aszalt füge – felaprítva
- 3 banán – villával pépesítve
- 2 nagy tojás – lágyan felverve
- 2,5 dl tej
- 2 evőkanál olaj
- vaj a forma kikenéséhez
Előmelegítem a sütőt 180 fokra / gázon 4-es fokozatra. Kivajazok egy őzgerincformát (illetve itt nem őzgerincet, hanem vagy egy speciális „cake” forma, ami annyiban különbözik az őzgerinctől, hogy nem bordázott az alja).
Egy nagy tálban elkeverem a liszteket a sütőporral, a fahéjjal és a nádcukorral, majd az egyveleghez borítom az aprított fügét, belezuttyantom a felvert tojásokat, a tejet, az olajat, a banánpépet, végül az egészet jó alaposan elkeverem, és óvatosan beletöltöm a formába.
Ennyi. Már csak a sütő dolgozik 45-50 percig, míg a süti kiállja a tűpróbát. Az ily módon tökéletes állagúra sült édességet 10 percig hagyom hűlni a formában, mielőtt finoman egy tányérra borítanám belőle.
M egyébként olyan vehemenciával vetette rá magát, hogy még én is megkívántam, pedig nem én vagyok a célközönség…
