Nem igazán értem, hogyan lehetséges ez április közepén, de valahogy akármerre megyek, cukkínibe botlok. És nem olyan fából faragtak, hogy ha meglátom ezeket a csodás zöld hurkácskákat, ellen tudjak nekik állni. Mondjuk nem is látok ebben semmi kivetnivalót, pláne ha azt nézzük, hogy rajonghatnék mondjuk a szupermarketek csupacukor műanyag fánkjaiért is, nemde? (Itt aztán van belőlük bőven, és meg kell hagyni, csábítóan is néznek ki körülölelve milliónyi csupakrém álcsudával. Időnként körbejárom őket, kicsit csorgatom a nyálam, majd előveszem a józaneszem, és gyorsan továbbállok.)
De vissza a tárgyhoz. Megálltam három cukkíninél. Ez az én esetemben óriási önmérséklet-gyakorlást jelent, elég csak visszagondolni a tavaly áprilisban lezajlott ámokfutásomra. Ekkor még nem tudtam, mi lesz belőle, de aztán kicsit később, mikor a szokásos mozzarellámat kerestem, megláttam a ricottát, akkor beugrott és eldőlt: lasagne. Gondoltam, tésztalapom van otthon, tejszínem van otthon, sőt egy csokor kaprom is van otthon (legutóbb elfelejtettem belevágni csodás tőkehalfilék mellé készült szószba), úgyhogy az étel törzse ezennel fejben meg is született. A cukkiniket lereszelem, de nem nyomkodom ki, mert majd kvázi a saját levükben párolom őket puhára, aztán összeforralom az egészet a tejszínnel, belekeverem az aprított kaprot, és ezt rétegzem a tésztával. A tetejére kerül majd ricotta, meg az, amit egy gyors hűtőmustra után még odaszánok.
Ó és milyen jól döntöttem!
Szépségesen krémes cukkinis lasagne
Hozzávalók:
- 1 evőkanál olívaolaj
- 3 közepes cukkini (úgy 70 deka)
- 3 dl zsíros tejszín
- 2 csokor kapor
- 9 lasagna lap
- 125 g ricotta
- 2 evőkanál tejföl
- 25 g feta
- szerecsendió
- 50 g érett cheddar
- só és frissen őrölt bors
Lereszelem a cukkinit, majd az evőkanálnyi olívaolajon némi só kíséretében saját levében készre párolom. Hozzákeverem a tejszínt, összerottyantom, ellenőrzöm az ízesítést, és már zárom is el alatta a lángot. Utolsó lépésként belekeverem az aprított kaprot, és a szósszal meg is vagyok.
Eztán bekeverem a fedőréteget, azaz villával összepacsmagolom a ricottát a tejföllel, majd belemorzsálom a fetát, és reszelek bele egy kevés szerecsendiót. Végül lereszelem a cheddart, és elérkeztem az összeállításhoz.
Előmelegítem a sütőt 200 fokra (6-os a gázon).
Veszek egy tepsi formájú jénait, és finoman kikenem vajjal, majd az aljában elkenek egy kevés cukkinis szószt, hogy legyen, ami alulról is puhítja a tésztalapokat. Ráfektetek 3 lasagna lapot, ezen elkenem a cukkini felét, beborítom újabb 3 lappal, amit a szósz második felével fedek be, majd erre jöhet az utolsó 3 tésztalap. Ezen a ricottás réteget pacsmagolom el, majd befedem az egészet a reszelt chedarral, és tolhatom is a sütőbe 30 percre. (Sülés alatt érdemes rápillogni egyszer-egyszer, hátha égni szeretne a teteje – ez esetben borítsuk be alufóliával.)
Angyalkáknak való, annyira krémes. Azért persze földi halandók is megkockáztathatják a fogyasztását.
