Az úgy volt, hogy gnocchit akartam készíteni zsályás vajjal (igen, megint, extra zsályarakásom van a mélyhűtőben). Aztán elballagtam tojásért a közeli szupermarketbe, ahol megláttam, hogy fél áron dobálják a portobello gombát, és úgy voltam vele, hogy ki vagyok én, hogy ellenálljak neki, ezért módosult a terv: úgy döntöttem, hogy portobello gomba lesz megtöltve ezzel-azzal, amit otthon találok. Ekkor beugrott az is, hogy van nekem otthon még egy zacskó rukkolám, amit jobb híján előételsaliként szervíroztam volna a gnocchi előtt (hogy legyen valami zöldség is), és azt kuszkusszal keverve kiváló köretet kapok a töltött gombáimhoz. Aztán az is eszembe jutott, hogy bulgurral mégis csak jobb lesz keverni, mert hogy az búzatöret ugye, míg a kuszkusz lényegében egy tészta, tehát a bulgur egészségesebb, meg ráadásul a nagyobb szemű golyócskák jobban illenek majd kalaposokhoz.
Aztán hazamentem, ellenőriztem az emailjeimet, és láttam, hogy van egy levelem a másik, távolabbi szupermarketből, ami többek között arra hívta fel a figyelmem, hogy óriási pezsgő árzuhanás van. Mivel amúgy is gondoltam, hogy egyszer nem árt kicsit komolyabban körbenézni arrafelé, a pezsgőt meg Húsvét előtt dinka lennék kihagyni, hát oda is elballagtam, és kiszúrtam, hogy ott meg féláron van a cukkini. És jaj, hát a kockákra vágott, enyhén megpirított cukkini milyen jól bele fog illeni az én bulgursalimba!
Aztán hazaúton átgondoltam a hűtő tartalmát, és arra jutottam, hogy a gombákat baconnel, mozzarellával, olajban eltett aszalt paradicsával, kapribogyóval, lilahagymával és petrezselyemmel fogom összeismertetni. Majd hazaérve, némi ezt-csinálom-azt-csinálom után megalkottam a mai nap legfinomabb vacsoráját.
Feltöltött portobello gomba rukkolával és pirított cukkínivel bolondított langyos bulgursalátával
Hozzávalók:
- 30 dkg bulgur
- fél csirkehúsleves kocka
- 1 evőkanál olívaolaj, és még egy icipici gombakenéshez
- 1 közepes cukkini kicsire kockázva
- 45 g rukkola saláta
- egy citrom reszelt héja és a felének a leve
- 2 evőkanál extraszűz olívaolaj
- 5 fej portobello gomba (ennyi van a csomagban, ezért Monsieurnek 3, HunMoisellenek sajnos csak 2 jutott), törzse kitörve, apró darabokra vágva
- 3 szelet bacon 2-3 centisre csíkozva
- 1 fej lilahagyma felaprítva
- 5 olajban eltett aszalt paradicsom felaprítva
- 2 teáskanál kapribogyó, ha nagyobb szemű, ez is felaprítva
- úgy 60 g mozzarella kis kockákra vágva
- 4 szál fodros petrezselyem (normál fél csokornyi is elmenne) finomra vágva
Kimértem a bulgurt egy hőálló dobozba, majd annyi frissen forralt vízzel leöntöttem, ami durván kétujjnyival ellepi, hozzámorzsoltam a leveskockát, lefedtem, és 20 percig békén hagytam. Ezalatt az olívaolajon megpirítgattam a kis kockákra vágott cukkinit, majd félretettem. A helyére belecsíkoztam a bacont, majd belekevertem a lilahagymát és a felaprított gombatörzseket, és pár perc alatt megpirítottam valamennyit.
A sütőt előmelegítettem 200 fokra (gáz 6-os fokozat). A gombafejeket egy kis, alufóliával borított sütőedénybe sorjáztam, icipicit megkenegettem olívaolajjal, majd sóztam ás borsoztam, és 10 perc alatt a sütőben elősütöttem.
Ezalatt összekevertem a töltelék hozzávalóit, azaz a bacont, hagymát, gombatönköket, szárított paradicsát, kapribogyót, petrezselymet és mozzarellát, majd mindegyik elsütött gombakalpagba annyit szuszakoltam belőlük, amennyit csak bírtam. A töltött gombákat újabb 10 perc alatt sütöttem készre.
Míg a kalpagok készre sültek, elkészítettem a bulgursalit. Azaz: leszűrtem a megpuhult búzatöretről a felesleges nedvességet, sőt, még egy kicsit ki is nyomkodtam, majd hozzákevertem a cukkinit, a citromhéjat és a rukkolát, majd pedig megitattam a citromlével és az extra szűz olívaolajjal. Ó, és persze a kimaradt tölteléket is hozzáadtam, mert hát ugyan már mi mást kezdhetnék is vele…?
És kész is lettem. És örültem. (Azt el sem merem árulni, mi történt a tepsi aljára kisült mennyei gombai nedvekkel.) Én és a háztartásom minden egyes további egy darab egyéb tagja is. Pláne, hogy annak a további egy darab illetőnek a maradék bulgur ezzel-azzal felturbózva istenséges ebédül fog szolgálni holnap az irodában.
(A képeket elnézve még az jutott eszembe, hogy a tányért körbelocsolhattam volna egy kis extra szűz olívaolajjal…)