Budapest-Bordeaux

Február elején visszaeső bűnösként ismét elcsábított Párizs, konkrétabban Párizs, a világ divatfővárosa. Vagyis hogy egészen pontos legyek, egy bizonyos üzlet, amiről a neten olyan meggyőzően dicsérő litániákat olvastam, hogy úgy gondoltam, megéri, hogy azt kockáztassam,…

A franciák (szerintem) legnagyobb királyának, Bourbon IV. Henriknek, már a 16. század végén az volt az egyik legalapvetőbb célkitűzése, hogy minden egyes alattvalójának legalább heti egyszer, vasárnaponként kerüljön egy tyúk a fazekába*. Ki tudja, lehet, hogy ezt a tervét is…

Na ugyebár a tegnapi posztomban leírtam, hogy vacsorára bolognai spagettit tervezek, és becsszóra teljesen komolyak voltak a szándékaim. Olyannyira, hogy mivel a szupermarketben, ahol egyébként nagybevásárlást tartottam, nem kaptam szálzellert, meg csirkemájat, így a vállamon két…

Írtam már korábban, hogy idén annyi padlizsános ételt akarok készíteni, amennyi csak belefér a szezonba. Ennek megfelelően vadászom a különböző padlizsános recepteket, és mit ne mondjak, sikeresen gyűjtöttem is pár meglehetősen izgalmasat. De mielőtt elkészítettem volna…

Nagyon szeretem a csirkemájat, ami mondjuk háromhavonta hasít belém, és olyankor rohanok, és veszek is egy adagot, hogy valahogy majd elkészítsem. Valahogy, merthogy az esetek többségében a vásárlás pillanatában fogalmam sincs még, hogy hogyan, tekintve, hogy jó ideje feladtam azon…

Vannak bizonyos élelmiszerek, amiket automatikusan minden héten pakolok a kosaramba. Közéjük tartozik például a tejszín, tejföl, créme fraiche, vaj, tej, valamilyen kéksajt, többféle gyümölcstea, banán, avokádó, petrezselyem, lilahagyma és a gomba. Közülük egyértelműen a…

Egyik este, amúgy igazán lányosan, bevackoltam magam a forró vízzel teli kádba, magam mellé készítettem néhány tavaly téli gasztromagazint, és lapozgattam, lapozgattam, míg a delicious. 2012 novemberi számában ráakadtam egy erdei gombás riportra, abban is egy igazán…

Ismételten eljött az ideje, hogy felüssem Julia Child Mastering the Art of French Cuisine című könyvét, hogy a cuisine bourgeoise, vagyis a francia (nagy)polgári konyha egyik remekével kényeztessem magunkat. Levesre vágytam, talán azért is, mert valamelyik megelőző este a leveses…

Nos, elméletben akármennyire is gyönyörűséges kétszer megünnepelni egy születésnapot, a lelkem mélyén ott motoszkált, hogy egy újabb egész napot átölelő tobzódás talán mégsem lenne tökéletesen helyénvaló. Így a füstölt lazacos-pezsgős reggelitől eltekintettem, sőt,…

Azért is szeretem nagyon a rázva pirítgatott ázsiai ételeket, mert az ember szinte bármilyen maradék, illetve elfekvőben tartott zöldséget fel tud hozzájuk használni. Mindössze annyira van szükség, hogy az ember tartson otthon némi jellegében megfelelő tésztát (rizstésztát,…

Azóta rajongok a gombáért, mióta az eszemet tudom. A legkorábbi gombás emlékem, hogy kislánykoromban a Nagymamámmal gyakran rendeztünk tejfölös gombaevő versenyt. Azaz a Nagymamám készített egy bődületes adag gombapörköltszerűséget, majd nekiestünk, és az lett a kisangyal,…

A fene a szupermarketbe. Hosszú töprengés után kisütöttem, hogy póréhagymás rizottót készítek fésűkagylóval vacsorára, erre nem volt fésűkagyló. Jó. Gondoltam, akkor lesz portobello gomba (őrült nagy a kalapja) csirkemájjal töltve, erre nem volt portobello gomba. Jó.…

Régen volt már leves a blogon. Na nem mintha nem készítenék, de hajlamos vagyok arra, hogy mindig hasonló formációk kerüljenek ki a kezeim közül, magamnak ebédre ugyanis nem szeretek sok energiát feccölni beléjük. Így lesz általában jófajta magyaros bableves, böjti bableves,…

Eredetileg nem szándékoztam a most következő fogásról bejegyzést írni, mivelhogy szándékolt maradékból táplálkozott. Előző este ugyanis lepényhalat készítettem barna vajszósszal, mandulával, krumplipürével, no és az újjászülető tejszínes-mustáros gombamártással.…

A tegnap esti vacsora a póré köré alakult. Az utóbbi időben megszállottan bújom ugyanis Julia Child Mastering the Art of French Cooking című könyvét/könyveit (mind a két kötetet). Hihetetlen alapos műről van szó, tele olyan technikákkal, alapfogásokkal, melyeknek elsajátítása…

Véget ért a vakáció, visszajöttünk Kasztliba.  Az idő természetesen borzalmas – comme d’habitude mondhatnám -, olyannyira, hogy már a helyiek sem értik, sőt, ők sem bírják elviselni. A szomszéd nyugdíjas professzor úgy kommentálta nemrég nekem, hogy ezzel az idővel fizet…

  Emlékszem, mikor először masszíroztam egész csirkét vajjal, orvosi gumikesztyűben tettem. Jókat kacarászott volna rajta a Youtube közönsége… Sok éve volt már, a fóbiás idők elmúltak, sült csirke is egyre gyakrabban kerül az asztalra. Bár nálunk nem volt családi…

                      Igen, garázdálkodtam, és igen, visszaéltem. Sőt, nem is először fordult elő. Olasz tésztát elegyítettem thai ízekkel, majd még annyi becsület sem volt bennem, hogy legalább azt a vonalat végigvigyem. Tovább zagyváltam az ételt…

           Az úgy volt, hogy gnocchit akartam készíteni zsályás vajjal (igen, megint, extra zsályarakásom van a mélyhűtőben). Aztán elballagtam tojásért a közeli szupermarketbe, ahol megláttam, hogy fél áron dobálják a…

Bevallom, időnként gondban vagyok a húsmentes fogásokkal: egész egyszerűen van úgy, hogy állandóan csak az ugyanazon típusba tartozó ételek akarnak eszembe jutni, példul valamilyen rizottó vagy tésztaétel. Az ilyen esetekre van egy-két jolly jokerem, amiket egyébként nem főzök,…

A múlt héten főztem moules marinires-t (fehérboros feketekagylót) sült krumplival és házi majonézzel. A házi majonézhez természetesen a lehető legjobb minőségű tojást vásároltam, ami jelen esetben szabadon, organikus körülmények között nevelt, illetve tartott tyúk…

Elcsépelt, ámde örök igazság, hogy a legjobb házias ételek mindig maradékokból és hűtőbúvárkodásból jönnek létre. A következő fogás a legfrissebb ékes példám: mindenféle finomsággal töltött gomba.            Hogy…

Nagyon nagy volt az arcom újabban az ilyen-olyan maradékok és bevásárlási túlkapások kreatív konyhai felhasználása miatt - hát most jól megkaptam. „Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik.” Bekövetkezék…Az úgy volt, hogy a múlt hét közepén vettem egy kiló…

Legnagyobb örömömre, három éve megkaptam a Szakácsok Könyvét karácsonyra a bátyáméktól. Csuda egy könyv: arról van szó, hogy például olyan szakács-zsenik, mint Ferran Adrià, Pierre Hermé, Peter Gordon vagy Charlie Trotter (és tényleg bocsánatot kérek a többiektől,…

Ez volt a rántotta után az első étel, amit elkészítettem. 19 évesen. Szakácskönyv még nem volt a kezemben, és hát sosem sündörögtem Anya körül a konyhában, csak mikor már készen volt az étel, és szabad volt a rablás. Úgyhogy némileg kőkorszaki módra készült ez a fogás:…