A hétfői lakomát követően maradt egy szép darab házi sütésű bagettünk, ami műfajából kifolyólag már másnap alkalmatlan volt arra, hogy csak úgy kenyér gyanánt elfogyasszuk. Igazság szerint, bár úgy elflörtöltem a gondolattal, hogy legyen belőle mondjuk kenyérgombóc spenóttal paradicsomszószban, vagy megvárjam, míg teljesen kiszárad és lereszeljem zsemlemorzsának, de ez inkább csak afféle incselkedés volt önnön magammal, mert a lelkem mélyén már réges-rég eldöntöttem, hogy kruton lesz salátához. Mert maradt még egy fél zacskó rukkolám is az előételből, aszalt paradicsám és olívám dögivel az aperitif falatkákból, mozzarella meg csak úgy egyébként is volt itthon, és bizony beláttam, hogy ezek a hozzávalók mind-mind azért esedeznek, hogy egy isteni nyáridéző mediterrán saláta készüljön belőlük. Annál is inkább, mert bár már két nap eltelt hétfő óta, de még mindig úgy éreztük, hogy szükség van egy kis salátadiétára ahhoz, hogy legalább végre holnap már száz százalékon tudjuk teljesíteni a napi feladatokat.
És úgy hiszem, az alapanyagok ismertetése után nem lepek meg senkit azzal, hogy annyira nagyon finom vacsoránk kerekedett, hogy szinte még a hőmérsékletet is 15 fokkal magasabbnak éreztük (napközben itt 12 fok volt, ami estére lehűlt 5-re)!
(Holnap már tényleg nagyon-nagyon igyekszem ismertetni a lakomát, de még minimum két/három órát kell vele dolgoznom, hogy elkészüljön a beszámoló, és ahhoz ma már túl késő van, viszont nem szerettem volna újfent poszt nélkül maradni. De ez a sali, ez a sali tényleg nagyon mennyei lett. Aki nem hiszi, próbálja ki, aki pedig igen, hát az is!)
Rukkola saláta aszalt paradicsommal, olívabogyóval, mozzarellával és rozmaringos krutonnal
Hozzávalók 2 személyre:
- egy normál fogyasztásra egyébként már nem igazán alkalmas 10-15 centis bagettdarab, úgy 1 centis kockákra vágva
- 3 + 2 evőkanál olívaolaj a szárított paradicsom olajából
- 2 rozmaringág nagyobb darabokra tépkedve
- 1 evőkanál balzsamecet
- 1 teáskanál magos mustár
- 45 g rukkola
- 6-7 fodros salátalevél nagyobb darabokra tépkedve (ez is ott volt megmosva a hűtőben, konyharuhába csavarva várva, hogy tányérra kerüljön)
- 15 zöld olívabogyó félbevágva (megszámoltam, becsszó!)
- fél lilahagyma félholdakra szelve
- 4 nagy olajban eltett aszalt paradicsom
- 10 dkg mozzarella ujjnyi vastag szeletekre vágva, amjd közepes darabokra tépkedve
- só és frissen őrölt bors
A felkockázott bagettet egy tálban összekeverem 3 evőkanálnyival a paradicsom olajából, alaposan megborsozom, majd egy alufóliával borított tepsiben eloszlatom, beleszórom a rozmaringágakat, és 200 fokra előmelegített sütőben úgy 10-15 perc alatt ropogósra sütöm. Időnként közben persze ellenőrzöm, nehogy megégjen, illetve át is forgatom.
A másik két evőkanálnyi paradicsomolajhoz hozzáadom a mustárt és a balzsamecetet, sózom és borsozom, majd egy kézihabverővel alaposan elegyítem. Belekeverem a rukkolát, a fodros salit, a lilahagymát és a zöld olívabogyót, kézzel összeforgatom, majd végül belekeverem az immár krutonná avanzsált bagettdarabokat is. Elosztom a keveréket két tányér között, majd mindegyikre ollóval rányesegetek 2 szárított paradicsomot, végül elosztom rajtuk a mozzarellát is, és boldogan bependerülök a tányérokkal a nappaliba, hogy Monsieur-vel tobzódhassunk a fergeteges ízekben.
