Na nem mintha valaha is izgatott volna a Halloween. Bevallom - elképzelhető, hogy némileg szűklátókörűen -, amerikai maszlagnak tartom (igen, tudom, hogy kelta gyökerei vannak, de értitek, hogy értem, nem?), vagy legalábbis olyan ünnepnek, aminek a tengerentúlon hagyománya van, ellenben nálunk nem, ezért hagyjuk is békén ott ahol van, és ne engedjük, hogy felesleges vásárlásra buzdító módon ránk telepedjen, pláne, hogy háttérbe szorítsa a mi ünnepünket, vagyis a Mindenszenteket. Bár, ha mondjuk 17 éves lennék, ki tudja, elképzelhető, hogy kezemet-lábamat törném, hogy meghívjanak egy Halloween-buliba, jelmezt öltethessek, és nagyon menőnek képzelhessem magam… Na de hagyjuk a tévutakat, koncentráljunk arra, Halloween hogyan is ütötte fel nálunk mégis a fejét – természetesen a konyhában.
Még Nigellánál láttam a Nigella Feastsben, hogy Halloweenkor a Blood and guts potatoes, vagyis vér és belek elnevezésű krumpliételt készíti nagy sikerrel a gyermekeinek, amire én mondjuk jobban szeretek véres agyvelő krumpli néven gondolni, mert szerintem az magyarul sokkal jobban hangzik. Nagyon egyszerű fogás: a nagy, sütnivaló burgonyákat először héjastól sütőben megsüti, majd félbevágja őket, kikaparja a belsejüket, a kikapart krumplihoz hozzákever némi ketchupot (vér) és mozzarellát (a megolvadt mozzarella hivatott betölteni a belek szerepét), majd visszatölti a krumplihéjakba, rájuk nyom még egy kevés ketchupot, és pár perc alatt összesüti. Ő panírozott csibefalatok mellé adja köretnek, de én önmagában, vegetáriánus fogásként láttam benne fantáziát, így el is készítettem cole slaw salátával körítve. A végső formáját viszont most, a magyarországi utunk után nyerte el (apropó: pont, mikor otthon voltunk - november első felében -, Halloween jegyében csak horrorfilmeket mutogattak a tévében), ugyanis hoztam vissza Kasztliba szép adag Karaván sajtot, és úgy döntöttem, hogy a mozzarella felét füstölt sajttal váltom ki. Tökéletes döntésnek bizonyult.
Véres agyvelő burgonya
Hozzávalók hivatalosan 4, nálunk inkább 2 és fél adaghoz:
- 4 nagy sütnivaló burgonya
- 1 125 grammos mozzarella golyó apróra kockázva
- 125 g füstölt sajt (Karaván) szintén apróra kockázva
- ketchup
- só és frissen őrölt bors
A sütőt előmelegítem 230 fokra / gáz 8-as fokozatra.
A krumplikat alaposan lesikálom, majd egy villával körbeszúrkodom (nehogy felrobbanjanak a sütőben), majd egy fóliával vagy sütőpapírral borított tepsibe egymás mellé sorjázom őket (így nem kell mosogatni), és 1-1,5 óra alatt megsütöm őket a forró sütőben.
Kiszedem, majd ahogy kezelhető hőmérsékletűre hűlnek, félbevágom őket, kanállal egy nagy tálba kapargatom a húsukat (óvatosan, nehogy sérüljön a héj), majd krumplinyomóval összetöröm, alaposan sózom, és visszafogottabban borsozom, végül hozzákeverem a sajtokat és úgy két evőkanál ketchupot, alaposan átkeverem, végül elosztom a kész tölteléket a krumplihéjak között.
Az újratöltött krumplikat visszasorjázom a tepsibe, még tovább színezem egy kis extra ketchuppal, majd újabb 15 perc alatt készre sütöm.
Ezúttal reszelt sárgarépából, rukkolából, lilahagymából és karikára vágott olívabogyóból sima fehérborecetes vinaigrette-tel készülő salátával tálaltam, és igazán kényeztető fogásnak bizonyult. Egy pillanatig nem állítom ugyan, hogy a kulináris élvezetek csúcsát jelentené, de időnként ilyen egyszerű, könnyen elkészíthető, olcsó, kiadós ételekre is szükség van, ráadásul ez tényleg nagyon-nagyon jól tud esni egy hideg, zimankós napon. És akinek az szempont: tuti-bizti, hogy a gyerekek is, hogy rajonganának érte.
Ennyi Halloween pedig nekem is belefér…
