Budapest-Bordeaux

Sokszor írtam már arról (például itt), milyen megszállottan vásárolok élelmiszert, és mennyire kényszeresen törekszem arra, hogy fel legyen töltve a „kamra”. Szükségem van arra a tudatra, hogy ha nem tudok elmenni bevásárolni, mert nincs időm, zárva a bolt, vagy egyszerűen…

Nem tudom, van-e arra bármiféle határidő, hogy meddig illik boldog Újévet kívánni, de ha egészen őszinte akarok lenni, nem is igazán érdekel, mert szerintem a jókívánságokhoz sosem késő (a szülinapoknál se tudom hova tenni a 8 napos keretet). Úgyhogy mivel 2015 első posztja…

Nos, mivel ilyen-olyan okokból úgy alakult, hogy újfent nem jelentkeztem újabb írással / recepttel vagy egy hónapig, ez a mai egy kurta poszt, hogy nehogy hirtelenjében megfeküdje a gyomrotokat vagy akár az enyémet. Az írás tárgya is rendkívül egyszerű: egy újabb leveles tésztás…

Még mindig úgy vagyok vele, hogy ha tudatosul bennem, hogy nyár van, mosolyra szalad a szám. Kétévnyi megvonás után még a 40 fokot is kacagva fogadtam, fittyet hányva a tűző napon fenyegető hőgutának és a forrongó lakásnak – kit érdekel egy kis kényelmetlenség, mikor a nyár…

Az angol közönség tekintete a halas pultot mustrálva egy töredékmásodperc alatt tovasiklik a lepényhalon (angolul: dab)*, mert olyannyira kevésre tartják, hogy a ’90-es években kiadott Sophie Grigson-féle halas könyvem szerint nem is halásszák direkte, csak ha valahogy mégis a…

A napokban valahol azt olvastam, hogy a magyar népszokás azt diktálja, Nagycsütörtökön együnk spenótot. Úgyhogy ha tartanátok magatokat hozzá, de nincs ötletetek, olvassatok tovább: az alábbi tésztaétel megfelel a spenótos kritériumnak, ráadásul egyszerű, villámgyors, no és…

Múlt szombaton átjött Monsieur két (angol) kollégája afféle tapas vacsorára, vagy legalábbis mi úgy hittük. Mint utólag kiderült, számukra a „gyertek át, készítünk valami ennivalót” inkább azt jelenti, hogy kibontunk pár zacskó chipset és rengeteg alkoholt, mielőtt taxiba…

Az észak-olaszországi, Emilia-Romagna tartományból származó étel, a Malfatti szó szerinti jelentése elrontott. Bár könnyedén gondolhatnánk, hogy ez a könnyű, ricottából, spenótból és parmezánból készülő gombóc a gnocchi kistestvére, de bizony az tévútnak bizonyulna,…

Még a nyáron, La Rochelle-ben az egyik tengeri őrtoronyban berendezett turistaboltban nem  tudtam ellenállni egy Herbes du Pêcheur, vagyis a halász füve nevezetű szárított algakeveréknek. Bár nem volt különösebb elképzelésem arról, mit kezdek majd vele, láttam, hogy…

Egy-két hónapja fedeztem fel a szupermarketben Hugh Fearnley-Whittingstall (River Cottage pasi) Hugh’s Three Good Things című könyvét. Kétszer is belelapoztam futólag, de csábító akciós ára ellenére mégsem vettem meg. Pedig az alapkoncepció, ha nincs is benne új a nap alatt,…

Azért is szeretem nagyon a rázva pirítgatott ázsiai ételeket, mert az ember szinte bármilyen maradék, illetve elfekvőben tartott zöldséget fel tud hozzájuk használni. Mindössze annyira van szükség, hogy az ember tartson otthon némi jellegében megfelelő tésztát (rizstésztát,…

Itt az ősz. Nem finomkodik, csíp és fú, mondhatni beleröhög a képembe. Hideg van kint is és bent is, de a fűtést azért sem kapcsolom fel, csak azért se, mert nálam a december a szabály, az a határhónap. Úgyhogy melengetem magam belülről, ahogy tudom. És mivel pálinkát érthető…

A minap valahogy megkívántam a pármai sonkát, és minden különösebb cél nélkül vettem belőle 10 dekát. Na nem mintha nehéz dolog lenne kitalálni, mit is kezdjek vele, hiszen annyi mindent fel lehet vele dobni: kerülhet pizzára, tésztaételbe, vagy tálalható nyersen egy jóféle…

Eredetileg nem szándékoztam a most következő fogásról bejegyzést írni, mivelhogy szándékolt maradékból táplálkozott. Előző este ugyanis lepényhalat készítettem barna vajszósszal, mandulával, krumplipürével, no és az újjászülető tejszínes-mustáros gombamártással.…

Sokáig toporogtam tanácstalanul a boltban, mikor a lazacot a vettem, hogy milyen szószt, milyen zöldséget készítsek mellé, mikor végre eszembe jutott, hogy Anyukám gyakran tejszínes-spenótos szósszal tálalja, amit én fölöttébb szeretek, viszont időtlen idők óta nem…

  Tavaly, Kasztliba költözésünkkor, mikor már a kezünkben volt az első bérlakásunk kulcsa, és másnap terveztünk is átköltözni a hotelből, elzarándokoltunk egy nagy szupermarketbe, hogy megvegyük a legszükségesebbeket. Ágyneműt, serpenyőket, törölközőket, meg…

Hétvégenként mindig gondban vagyok az ebéddel. Nem nagyon szoktam felkelni 9-10 óra előtt, ami azt jelenti, hogy a rendkívül kiadós reggelimet rendszerint 12-13 óra magasságában fogyasztom el, tehát az ebédéhség úgy 4-5 felé következik be. Csakhogy ugyebár ha olyan későn…

  Gyanítom, annak, aki olvasta a Vettem egy egész lazacot! című írást, nem okoz meglepetést, hogy újabban gyakran eszünk lazacot, annak pedig, aki nem olvasta volna, ezennel elárulom, hogy karácsony előtt vettem egy egész lazacot, ezért mostanában sok lazacot eszünk. (És amellett,…

Egy omlett létezik a számomra (egyelőre, bár az idő és a tapasztalás ezen még változtathat), ami vacsorára is elképzelhető, mégpedig az alábbiakban leírt spenótos-fokhagymás omlett. Mert a friss spenót és a fokhagyma párosa számomra különleges, és mindent a mennyekbe…

           Nagyon szeretem a csirkemájat, de az elkészítésének két bonyodalma is van, melyek elég okot szolgáltatnak ahhoz, hogy viszonylag ritkán kerüljön nálunk az asztalra. Az első ok, hogy bizony nem olyan egyszerű minőségi…

Ugyan még bőven van maradék cukkinim, itt volt az ideje egy pihenőnapnak. És mivel túlzottan az agyamat sem akartam kreatív ötletekkel fárasztani egy háromórás futós, Gellért-hegyet megmászó 10 km-es „sportfoglalkozás” után, ezt a receptet húztam elő a tarsolyból.…

Legnagyobb örömömre, három éve megkaptam a Szakácsok Könyvét karácsonyra a bátyáméktól. Csuda egy könyv: arról van szó, hogy például olyan szakács-zsenik, mint Ferran Adrià, Pierre Hermé, Peter Gordon vagy Charlie Trotter (és tényleg bocsánatot kérek a többiektől,…

Ez volt a rántotta után az első étel, amit elkészítettem. 19 évesen. Szakácskönyv még nem volt a kezemben, és hát sosem sündörögtem Anya körül a konyhában, csak mikor már készen volt az étel, és szabad volt a rablás. Úgyhogy némileg kőkorszaki módra készült ez a fogás:…