Budapest-Bordeaux

A tavaszi időszakban, mikor már viszonylag kellemes az idő, de még messze nincs hőség, rendszerint valami kiadósabb salátát készítek magunknak, mikor együtt ebédelünk. Többek között ezért is tartok tartok itthon mindig kuszkuszt, bulgurt, hántolt búzát, gyorsan megfövő, apró…

Csakúgy mint otthon, itthon is elvágták már a nyarat egy ideje. Sötét van és relatíve hideg (nem Kasztlihoz képest persze, hanem az itteni elvárásaimhoz képest), és sokat is esik, pfujj! Úgyhogy a múlt hét közepe táján megszólaltak a fejemben a csengettyűk, amik azt jelzik, most…

Egyik este, amúgy igazán lányosan, bevackoltam magam a forró vízzel teli kádba, magam mellé készítettem néhány tavaly téli gasztromagazint, és lapozgattam, lapozgattam, míg a delicious. 2012 novemberi számában ráakadtam egy erdei gombás riportra, abban is egy igazán…

Na nem mintha valaha is izgatott volna a Halloween. Bevallom - elképzelhető, hogy némileg szűklátókörűen -, amerikai maszlagnak tartom (igen, tudom, hogy kelta gyökerei vannak, de értitek, hogy értem, nem?), vagy legalábbis olyan ünnepnek, aminek a tengerentúlon hagyománya van,…

  Nem olyan rég vettem fél kiló paszternákot, hogy valami hús mellé legyen belőle sült, karamellizált köret, de valahogy nem akart összejönni a dolog. Nem került újabban se malac, se marha a kosaramba, hal mellé pedig szerintem nem illik, az én ízlésem szerint legalábbis.…

           Időnként eltűnődöm azon, hogy itt, Angliában, ahol annyiféle tengeri halhoz könnyedén hozzájutok, miért használok még mindig leggyakrabban lazacot. Persze gyorsan ráébredek, hogy a válasz egyértelmű. Vagyis…

Mióta Angliában vagyunk, egyre gyakrabban készítek indiai ételt. Eddig csak vegetáriánus ételekkel próbálkoztam, mert valahogy az van a fejemben, hogy a rengeteg fűszer, amit lényegében mindenhez használnak, elnyomja a hús, pláne a delikát hal ízét, és inkább ront rajta, mint…

Jó pár éve viszonylag előszerettel készítettem gnocchit, de aztán valahogy úgy döntöttem, hogy túl macerás, és aztán azóta se. Mostanáig. Ugyanis végre találtam csodás zsályát, illatosat, erőset, frisset. (Otthon valahogy mindig hiába kerestem, annak ellenére, hogy mások az…

Imádom a fagyasztókat. Olyannyira, hogy mikor új lakást választottam Kasztliban, részben azért döntöttem az egyik lakás mellett a két dobogós közül, mert az egyikben nem volt fagyasztó, és az ingatlanügynök hiába ígérte, hogy kölcsönöznek nekem egyet, én mindenképp biztosra…

Még mikor januárban hazalátogattam, akkor vettem jó néhány szál chorizót, hogy Monsiuert megóvjam az éhenhalástól, de furcsa mód, mikor megjöttem, még bőven volt kolbász, nekem ellenben egy árnyékba kellett sürgősen életet lehelnem tápláló és vitamindús ételek…

Péntek este. A munkahét véget ért. November közepe lévén korán besötétedett, és bár napközben szépen sütött a nap, négy óra után már elég csípős volt az idő. Nyugalomra vágytunk, az otthon melegére, esetleg egy jó pohár barna sörre, de legfőképpen valami kiadós, puha…

           Az általunk fogható négyből az egyik csatornán hétköznaponként megy egy műsor, amiben egy duracellizált olasz séf járja Nagy-Britanniát, beveszi magát egy-egy helység elvileg legmenőbb éttermébe, ahol három…

Odakint süvít a szél, emiatt a 13-14 fok is sokkal hűvösebbnek érződik. Az időnként kisütő nap okoz egy-két ”az arcomat a fény felé fordítom és mélyeket szippantok belőle” boldog pillanatot, de már messze nem elég ahhoz, hogy hosszútávon megfeledkezzek arról:…

Van valami csodálatosan megnyugtató a ráérős vasárnapokban. És emiatt bizonyos szempontból az egyik kedvenc napom a héten a vasárnap. Nem is szeretek erre a napra programot csinálni. Ráérősen szeretek itthon ejtőzni, sütni-főzni, merengeni, olvasni és terveket szőni. Vasárnap…

Paprikás krumplit normál esetben nem készítek nyáron. Túl sűrű, túl nehéz, túl meleg. De itt mindez érvényét veszti, tekintve, hogy 4 napja lényegében egyfolytában esik, és nagyjából 13 fok van. Bent is két pulóverben ülök, no meg kötött zokniban. De nem panaszkodom, én…

Otthon nem voltam soha indiai étteremben. Monsieur is csak Londonban járt elvétve, mikor kint dolgozott másfél hónapig. Ez mondjuk nem jelenti azt, hogy soha nem gondoltam arra, hogy már végre ki kéne próbálni, ne adj’ ég készíteni, csak otthon olyan macerásnak tűnt: ez az…

           Régóta készítem ezt a salit ilyen-olyan módon változtatgatva rajta, és mindig nagy sikert arat (mármint Monsieur-nél és nálam). Viszonylag egyszerű, de mégis izgalmas, továbbá saláta mivolta ellenére tényleg laktató…

Alapvetően a pommes boulangère, avagy a burgonya pék módra receptjét szándékoltam itt és most bemutatni, de aztán a véletlen másképp hozta, és duplázok: a francia sütőben sült krumpli mellé jöjjön egy magyar változat is.      Ugyanis hazamentünk a…

Hát megtörtént. Hazajöttünk. De ez elképzelésem szerint nem jelenti azt, hogy a kinti tudósítások megszakadnak: még legalább 6 bejegyeznivalót listáztam odakint, csak hát a sok program és a hivatalos tavaszolásból fakadó íráslustaság folyományaként képtelen voltam őket…

Legnagyobb örömömre, három éve megkaptam a Szakácsok Könyvét karácsonyra a bátyáméktól. Csuda egy könyv: arról van szó, hogy például olyan szakács-zsenik, mint Ferran Adrià, Pierre Hermé, Peter Gordon vagy Charlie Trotter (és tényleg bocsánatot kérek a többiektől,…

Újabb anyai gondoskodás-csomag folyományaként kellett szembesülnöm azzal, hogy a hűtőben megnövekedett a bizalomkeltésre alkalmatlan zöldségek száma. Ugyanis magunktól paprikát-paradicsát télen nem nagyon fogyasztunk (bár Monsieur – lévén rendkívül hevül érte - lehet, hogy…