Budapest-Bordeaux

Sokszor írtam már arról (például itt), milyen megszállottan vásárolok élelmiszert, és mennyire kényszeresen törekszem arra, hogy fel legyen töltve a „kamra”. Szükségem van arra a tudatra, hogy ha nem tudok elmenni bevásárolni, mert nincs időm, zárva a bolt, vagy egyszerűen…

Tegnap délután futottam bele a The Amatour Gourmet blogon egy padlizsános-rizses egytálételbe, ami ott kreol, vegetáriánus előételként van prezentálva. Arról van szó, hogy a szerző először megpárol egy adag finomra kockázott hagymát, szálzellert és zöld kaliforniai paprikát,…

Idén télen majdnem kimaradt a kelbimbó. És csak azért majdnem, mert idén még márciusban is tél van. Mondjuk, azt hiszem, kevésbé bántam volna, ha ténylegesen kimaradt volna a kelbimbó, ellenben végre már tavasz lenne. Hah, de nemrég néztem a BBC-n, hogy valami veszett ciklon…

Egyik este, amúgy igazán lányosan, bevackoltam magam a forró vízzel teli kádba, magam mellé készítettem néhány tavaly téli gasztromagazint, és lapozgattam, lapozgattam, míg a delicious. 2012 novemberi számában ráakadtam egy erdei gombás riportra, abban is egy igazán…

Egy-két hónapja fedeztem fel a szupermarketben Hugh Fearnley-Whittingstall (River Cottage pasi) Hugh’s Three Good Things című könyvét. Kétszer is belelapoztam futólag, de csábító akciós ára ellenére mégsem vettem meg. Pedig az alapkoncepció, ha nincs is benne új a nap alatt,…

Szeretem a ratatouille-t. És mivel nagyon szeretem a zöldségeket, ez nyilván nem meglepő. Mert ugyebár a ratatouille a franciák, pontosabban a provence-iak megoldása a lecsóra. Azokból a terményekből készül, amikből dögivel terem a vidéken, vagyis padlizsánból, cukkíniből,…

  Ma, ahogy éppen bevásároltam például a vacsorához, egyszer csak belémhasított, hogy mégsem újkumplit akarok mustáros-mézes-hagymás sült kolbásszal és kellel. Paellát akarok! Hogy ez vajon azért volt, mert a közlemúltban valahol láttam egy paella receptet, vagy azért, mert…

           Anyukám a húsvéti szeretetcsomagban küldött két szál kolbászt is, és kicsomagolva úgy láttam, hogy az egyiket záros határidőn belül fel kell használnom. Sokáig úgy voltam vele, hogy paprikás krumpli lesz belőle…

Mióta Angliában vagyunk, egyre gyakrabban készítek indiai ételt. Eddig csak vegetáriánus ételekkel próbálkoztam, mert valahogy az van a fejemben, hogy a rengeteg fűszer, amit lényegében mindenhez használnak, elnyomja a hús, pláne a delikát hal ízét, és inkább ront rajta, mint…

                         Mit tagadjam, a Julie & Julia című film hatalmas lökést adott anno a blogom elindításához. (Gyanítom, ezzel nem vagyok egyedül.) Minden percét imádtam, megnéztem legalább hatszor, és volt példul, hogy az újabb ismétlés…

                      Na jó, belátom, a cím egy kissé megtévesztő, tekintve, hogy az olaszoké az eredeti, a mienk pedig a kifordított változat. De ami engem illet, számomra a rizibizi a Nagymamám rizibizije, ami esszenciális hozzávalója volt valamennyi családi…

Nagyon szeretem az ázsiai pirított rizst. Na persze rajongásom tárgya nem az, amit a gyorsbüfékben adnak otthon imígyen nevezve (azt még nem próbáltam, az itteni gyorsbüfékben milyen, mert nem járok gyorsbüfékbe). Az én favoritom krémesen tojásos, úgy vonom be a rizst tojással,…

           Négy-öt éve, mikor Monsiuer-t Londonba exportálták tréningre másfél hónapra, egy hétre én is csatlakoztam hozzá. Ott aztán azon kívül, hogy heves vonzalmat fejlesztettem ki gyöngéd női lelkemben a lüktető város…

Stahl Judit Gyors házias ételek című könyvéből a kedvencem a kapros rakott zöldbabja, bár a legnagyobb jóindulattal sem lehet gyorsnak, vagy maceramentesnek nevezni. Legalábbis az én olvasatomban. Először is, készíteni kell egy paradicsomos ragut, aztán zöldbabot főzni,…

Vörösboros-vargányás rizottót először kacsamell mellé készítettem köretnek, de az első falat után világossá vált, hogy önmagában is megállja a helyét. Mit megállja, tündököl, piruettezik, kivágja a magas C-t egymás után ötször! Áthatja a vargánya, az erdő íze, mély,…

           Az általunk fogható négyből az egyik csatornán hétköznaponként megy egy műsor, amiben egy duracellizált olasz séf járja Nagy-Britanniát, beveszi magát egy-egy helység elvileg legmenőbb éttermébe, ahol három…

                      Anyukámat illeti a hála, hogy hazai lecsóval tudtuk megtisztelni a forradalom napját, no és persze magunkat. Hihetetlen, hogy úgy múlt el egy teljes nyár, hogy egy fia lecsó nem sok, annyi se került az asztalra. De nemrég szeretetcsomagot…

A paella a spanyolok zászlós eledele. Az alapját az arabok által meghonosított rizs adja, amit a szárazföld belsejében tradícionálisan csirke- vagy nyúlhússal, míg a tengerparton halakkal, tenger gyümölcseivel fogyasztottak. Múlt időben, merthogy manapság már mindenhol…

Paprikás krumplit normál esetben nem készítek nyáron. Túl sűrű, túl nehéz, túl meleg. De itt mindez érvényét veszti, tekintve, hogy 4 napja lényegében egyfolytában esik, és nagyjából 13 fok van. Bent is két pulóverben ülök, no meg kötött zokniban. De nem panaszkodom, én…

Otthon nem voltam soha indiai étteremben. Monsieur is csak Londonban járt elvétve, mikor kint dolgozott másfél hónapig. Ez mondjuk nem jelenti azt, hogy soha nem gondoltam arra, hogy már végre ki kéne próbálni, ne adj’ ég készíteni, csak otthon olyan macerásnak tűnt: ez az…

Több mint kéthónapnyi szünet. Alapvetően hosszú idő, de ha azt vesszük, hogy ezalatt eldöntöttük, hogy Angliába költözünk, és meg is tettünk, akkor már némileg érthető a hallgatás. Igaz, már másfél hónapja itt vagyunk, nagyjából mindent elrendeztünk, és főzök is…

Alapvetően a pommes boulangère, avagy a burgonya pék módra receptjét szándékoltam itt és most bemutatni, de aztán a véletlen másképp hozta, és duplázok: a francia sütőben sült krumpli mellé jöjjön egy magyar változat is.      Ugyanis hazamentünk a…