HTML

Budapest-Bordeaux

Az elmúlt néhány évben a főző/evőmániám fokozódásával párhuzamosan egyre közelebb kerültem a francia kultúrához, s ma már a két dolog kéz a kézben követel egyre nagyobb részt az életemből. Így nem volt kérdés, hogy a blogom is erre a pályára fog ráállni: nem (kizárólag) francia ételeket kívánok idefőzni, de nagyon igyekszem megragadni azt a fajta étel- és életimádatot, amiből időről időre van szerencsém feltöltekezni egy Bordeaux melletti napfényes faluban.

Tovább is van...!

Címkék

áfonya (2) áfonyás palacsinta (1) áfonya dzsem (1) alain ducasse (1) alaprecept (1) alma (5) alma torta (1) al fresco (1) amerikai palacsinta (2) amuses-gueules (1) amuse bouche (1) ananász (1) angol konyha (4) angol mustár (2) Anna del Conte (1) aperitif (6) aprósüti (1) arab konyha (2) árpagyöngy (2) aszalt füge (1) aszalt gyümölcs (3) aszalt gyümölcsös csiga (1) aszalt szilva (1) avokádó (14) ázsiai (7) ázsiaias (3) ázsiai konyha (1) ázsia konyha (1) a legjobb rostélyos (1) bab (1) babcsíra (3) babérlevél (1) babragu (1) bacon (12) bagett (3) bagette (2) bagna cauda (1) Balaton szelet (1) balzsamecet (6) banán (7) bárány (4) bárányborda (2) báránycomb (2) bárányhús (1) barnavaj (1) basmati rizs (1) bayonne-i sonka (1) bazsalikom (28) bébikukorica (3) Belleville (1) belsőség (3) besamel (6) Bistrot du Dome (1) blini (1) blogger játék (1) Blondie (1) bor (2) Bordeaux (1) bordeaux (1) bordeaux-i borvidék (1) borhab (1) brassói (1) brie (1) brioche (2) brioche nanterre (1) briós (1) brokkoli (14) brownie (1) brugonyás kenyér (1) bruschetta (1) budapest (1) BUÉK (2) buffala mozzarella (1) buggyantott tojás (1) bulgur (5) burgonyasaláta (1) burgundi csiga (1) busa (1) cake (1) camembert (1) canellini bab (1) carbonara (1) cavolo nero (1) cayenne bors (1) Caz Hildebrand (1) cékla (2) céklalevél (1) Chateau Corbin (2) cheddar (8) cheesecake (1) chili (37) chilis pesztó (1) chilli (2) chlili (1) chorizo (9) cider (1) cider ecet (1) Címkék (5) citrom (25) CJ Jackson (1) clafoutis (1) cole slaw (1) confit (1) créme fraiche (1) creme fraiche (12) crépe (1) crottin (1) Crottin de Chavignol (1) csemegeuborka (1) csicseriborsó (4) csiperke (2) csiperke gomba (4) csípős chili szósz (1) csíra (1) csirke (3) csirkecomb (1) csirkemáj (8) csirkemájkrém (1) csirkemell (7) csőben sült (7) csoki (3) csokitorta (1) csokoládé (9) csokoládéfondant (1) cspben (1) cuisine bourgeoise (1) cukkini (19) curry (4) curry paszta (1) Cyril Lignac (1) dab (1) dahl (1) darált hús (1) darált marhahús (1) darált pulyka (2) David Lebovitz (1) denver steak (2) desszert (12) devilled food (2) dijoni mustár (11) dió (10) dióolaj (1) disznó (1) doris grant (1) durbincs (1) duxelles gomba (1) dzsem (1) ebéddoboz (5) ecet (1) ecetben eltett fokhagyma (1) édeskömény (3) édesköménymag (1) édesség (30) édes omlóstészta (1) egyszemélyes (1) egytál (22) élesztő (3) élesztőkivonat (1) életöröm (1) Elle á table (1) előétel (6) elzászi lepény (1) emulzió (1) endívia (4) eper (1) erdélyi szalonna (1) étterem (2) évértékelő (1) extra szűz olívaolaj (6) facebook (1) fahéj (2) falatkák (1) fasírt (2) faux filet (1) fehérbab (1) fehérbor (10) fehérborecet (1) fehér bab (1) fejérbor (1) feketebab (1) feketekagyló (2) feketekagyló fehérborban (1) feketeribizli (1) fekete bab (1) fekete hagymamag (1) fekete kenyér (1) fenyőmag (2) fésűkagyló (1) feta (12) flamiche (1) fodros kel (1) foie gras (1) fokhagyma (43) földimogyoró (2) fondant (2) fougasse (3) Franciaország (1) francia bor (1) francia kenyér (1) francia konyha (38) friss (1) friss sajt (1) frittata (2) füge (1) fusilli (2) fussili (2) füstölt (1) füstölt hal (1) füstölt hering (2) füstölt lazac (2) füstölt paprika (4) füstölt sajt (2) füstölt szalonna (6) fűszerkert (1) fűszerpaprika (1) futóbab (1) ganache (1) garam masala (1) garnéla (7) Gerbaud (1) gnocchi (2) golden szirup (2) gomba (26) gombaszósz (1) gombóc (1) göngyölt pulykamell (1) gorgonzola (1) görög (2) görög joghurt (4) Gourmand (1) gratin (2) gratin dauphinois (1) guacamole (2) guiness (1) gurnard (1) gyökérzöldségek (1) gyömbér (7) gyöngyhagyma (1) habart tojás (1) hagyma (6) hagymaleves (1) hajdina (1) halacska (35) halloumi (2) Halloween (1) halszósz (4) hamburger (1) hántolt árpa (2) harissa (2) harissza (1) háromszögsajt (1) hátszín (1) házi keksz (1) házi kenyér (1) házi majonéz (1) helyesírás (1) hollandi mártás (1) honvágy (1) honvágyételek (2) hors-doeuvres (1) hosszúhétvége (1) hosszúszárú brokkoli (5) hosszúszárú lila brokkoli (1) hot cross buns (1) How to Eat (1) Hugh Fearnley-Whittingstall (2) hummusz (2) húsevő (50) húsleves (1) húsmentes (109) húspogácsa (1) húsvét (1) Húsvét (2) hüvelyes zöldborsó (1) hüvelyes zöldségkeverék (1) illatos gomba (1) indiai (5) involtini (1) ír (1) ízkombinációk (1) Jacob Kenedy (1) jalapeno (1) jamie oliver (1) jamon iberico (1) jamon serrano (1) japán konyha (1) joghurt (4) joghurtos padlizsán (1) juharszirup (1) julia child (2) Julia Child (11) julie powell (1) kacsamell (2) kacsazsír (2) kagyló (3) kailorniai (1) kakaópor (1) kakukkfű (12) kalács (1) kaliforniai paprika (8) kamraturbó (1) kandírozott citrushéj (2) kapor (11) káposzta (1) kapribogyó (11) karácsony (1) Karácsony (1) karaj (4) karalábé (2) karamellizált dió (1) kardhal (1) karfiol (7) kávé (1) kecskesajt (8) kefir (1) kéksajt (7) keksz (1) kel (1) kelbimbó (2) kelkáposzta (1) kenyér (6) kenyérsaláta (1) kenyérszalonna (1) kenyértészta (3) keresztezett húsvéti zsemlekonty (1) ketchup (1) kétesélyes (1) kigyóuborka (2) kínai ötfűszer (1) kínai tojásos tészta (1) kínai újév (2) kivi (1) koktélparadicsom (17) koktélrák (1) kókuszreszelék (3) kolbász (6) költözés (1) köménymag (1) komfortétel (1) komfort food (3) komment (1) konfitált csirkemáj (1) könyvajánló (1) konzerv tonhal (1) köret (2) koriander (16) körte (2) közel keleti (1) krémleves (4) krémsajt (5) krémsajtos brownie (1) kreol konyha (1) krumligombóc (1) krumpli (21) krumplipüré (8) krumplis kenyér (1) kruton (4) kukorica (7) kurkuma (1) kuszkusz (2) lakoma (3) laposhal (1) lasagne (3) Laura Calder (1) lazac (12) lecsó (2) lencse (6) lencse curry (1) lenmag (2) lentrecote (2) lepény (5) lepényhal (1) Les Cordeliers (1) Les Rita Mitsouko (2) leveles tészta (7) leves (29) Le Cordon Bleu (1) lilahagyma (6) lila articsóka (1) lime (5) linguine (3) linguini (4) lóbab (2) lustaság (1) Lyon (1) lyoni saláta (1) magamról (1) magyar (1) Magyarország (1) magyarország ízei (3) magyaros (2) magyar kontra francia (1) máj (2) majonéz (4) mák (2) makaróni (1) makréla (5) malac (4) malaccomb (1) maldon só (1) malfatti (1) manchego (1) mandarin (1) mandula (2) mandulaliszt (1) mangó (3) mangó pucolása (1) maradék hasznosítás (5) marhahús (2) marhasült (1) Marie Rose szósz (1) Marmite (1) marokkói ihletésű (1) márványsajt (1) mascarpone (1) Mastering the Art of French Cooking (8) mastering the art of french cooking (2) mazsola (1) mediterrán ízek (7) medvehagyma (1) medvesajt (1) meleg saláta (1) melengető fogás (1) menta (12) menü (14) metélőhagyma (1) mexikói (4) méz (11) minimum munka (1) moderálás (1) moelleux au chocolat (1) mogyoróvaj (1) molnárné módra (1) morgóhal (1) moules frites (1) moules marinieres (1) moussaka (1) mousse (1) mozzarella (13) muffin (10) mustár (3) naan kenyér (1) Nagycsütörtök (1) Nanashi (1) narancs (1) narancslekvár (1) nass (2) némi macera (13) nigella (10) Nigella (8) Nigellissima (2) nokedli (3) nyelvhal (1) nyers kolbász (1) oef en cocotte (1) off topic (3) ökörmáj (2) olajbogyó (6) olaszos (18) olívabogyó (8) olívaolaj (5) olívás csigák (1) omlett (2) oregánó (3) oregánó-pesztó (1) osztrogaszósz (1) otthonos ízek (2) padlizsán (13) pad thai (1) paella (2) paella rizs (1) pain dépi (1) pak choi (2) palacsinta (3) Pampas (1) pancetta (2) paneer (1) panna cotta (3) panzanella (1) paolo conte (1) paprika (3) paprikás krumpli (1) paradicsakonzerv (9) paradicsom (32) paradicsomleves (1) paradicsomszósz (4) parenyica (1) Párizs (2) pármai sonka (2) parmezán (19) passata (3) pastis (1) paszternák (3) patatas bravas (1) paté (1) Paul Hollywood (1) pekándió (1) péksütemény (11) penne (1) pepperoni (1) perigeux (1) périgord (1) pesztó (5) petit écolier (1) petrezselyem (24) pezsgő (1) piac (1) piknik (2) pirított burgonya (1) pirított krumpli (2) pirított rizs (1) pirított tészta (1) pirított tökmag (1) piros arany (1) pissaladiere (1) pisztácia (1) pita (2) pite (1) pizza (2) pizza margherita (1) pogácsa (1) polgári konyha (1) polip (1) póréhagyma (16) pörkölt sósmogyoró (1) portobello gomba (1) portói (1) portói szósz (1) poule-au-pot (1) prosciutto (1) provence (1) Provence (2) provence i fűszerkeverék (2) pulykamáj (1) pulykamell (4) punjabi konyha (1) puy lencse (3) quesadilla (1) quiche (1) quiche aux poireaux (1) rachel khoo (1) rágicsa (1) ragu (8) raguleves (1) rakottas (3) rakott krumpli (1) rakott padlizsán (1) rakott tészta (1) ramsay (6) rántotta (1) ratatouille (2) rebarbara (1) receptek (1) Régal (1) reggeli (24) retek (5) rétes (1) rétesháromszög (1) rétestészta (1) ricard (2) Rick Stein (2) ricotta (7) risi e bisi (1) River Cottage (1) rizibizi (1) rizi e bisi (1) rizotto (1) rizottó (6) rizs (17) rizsecet (1) rizstészta (2) rizstésztalap (1) rókagomba (1) római kömény (1) római saláta (2) roquefort (6) rozmaring (13) rózsavíz (1) rozskenyér (1) rozsliszt (1) rukkola (16) sáfrány (1) Saint-Émilion (1) Saint-Germain (2) Saint-Germain-en-Laye (2) Saint Germain (1) sajt (6) sajtkrém (2) sajtszósz (1) sajttorta (2) salade lyonnaise (1) saláta (5) salátaszív (1) sali (26) salotta (3) salsa (2) salsa verde (2) sárgarépa (21) sashal (1) serge gainsbourg (2) sertéscomb (1) sertéskaraj (1) sherry (2) shiitake (1) shiitake gomba (1) skandináv rozskenyér (1) sofrito (1) sole meuniére (1) sonka (3) sophie dudemaine (1) Sophie Grigson (1) sós aprósüti (1) sós muffin (1) sós nasi (2) sóvirág (1) spagetti (6) spanyol konyha (2) spárga (9) spenót (23) stahl (3) steak (2) Stéphane Reynaud (1) sült (1) sült csirke (2) sült hagyma (1) sült krumpli (1) sült paprika (3) sűrített paradicsom (1) sushi (1) sütemény (3) sütőben sült krumpli (1) sütőtök (4) syllabub (1) szalonna (18) szálzeller (2) szardella (7) szardínia (3) szárított paradicsom (10) szárított tengeri alga (1) szárnyas (1) szárzeller (6) szendvics (2) szent jakab kagyló (1) szerelemgyümölcs (1) szezámmag (1) szezámolaj (3) szezámpaszta (1) szicíliai (1) szilabub (1) színpompa (3) szivárványos pisztráng (1) szódakenyér (1) szójacsíra (1) szójaszósz (5) szolgálati közlemény (7) szósz (1) születésnap (4) szülinap (1) szusirizs (1) szűzpecsenye (1) tabasco (1) tabbouleh (2) tagliatelle (1) tahini (1) tamarind paszta (3) tapas (1) tárkony (6) tarte flambeé (1) tarte tatin (1) tavasz (2) tavaszi tekercs (1) teasütemény (1) tej (2) tejföl (12) tejszín (30) télies eledel (5) tenger (1) tengeri kütyü (13) tengeri sügér (1) tésztaétel (45) tésztasaláta (2) tésztasali (1) thai (1) thai bazsalikom (1) thai jellegű (1) The Chelsea Bun House (1) The Geometry of Pasta (1) The Great British Bake Off (1) tofu (1) tojás (23) tojásétel (3) tojásos nokedli (1) tojásos pirított rizs (1) tojássárgája (1) tojás tálkában (1) tőkehal (1) töltelék (1) töltött gomba (1) tonhal (3) top 10 (1) török (1) torta (3) tortiglioni (1) tortilla (4) tört burgonya (1) tostada (1) tourin (1) tuk tuk (2) túró (1) túró rudi (1) tyúk (1) tzatziki (1) uborka (3) udon (1) újhagyma (2) újkrumpli (9) újkumpli (1) ünnep (3) utazás (8) útravaló (1) üvegtészta (2) vache qui rit (1) vacsora 8 főre (1) vaj (10) vajbab (1) vajszósz (1) vakáció (1) Valentin-menü (1) Váncsa (2) vanília (1) vargánya (3) vasárnap (1) vegyeszöldség (1) vegyes saláta (1) velouté (2) vendégváró (35) vermut (9) viennoiserie (1) vietnámi konyha (1) vietnámi tavaszi tekercs (1) villámtempó (85) villásreggeli (2) vinaigrette (3) virsli (1) vörösbab (2) vörösbor (4) vörösborszósz (2) vöröshagyma (8) vöröskáposzta (1) vöröslencse (3) vöröspesztó (1) waldorf (1) William Black (1) wok (1) worcestershire szósz (1) worcester szósz (1) yann tiersen (1) zabpehely (9) zeller (1) zellerszál (2) zellerszár (1) zöld (3) zöldbab (11) zöldborsó (14) zöldborsóhajtás (1) zöldhagyma (4) zöld szósz (1) zsálya (2) zselatin (1) zsemle (2) zsemlemorzsa (1) zsír (1) Címkefelhő

Elérhetőség

Ha valaki hozzászólna, de nincs kedve emiatt regisztrálni: hunmoiselle@gmail.com

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Friss topikok

  • HunMoiselle: @jEnci: Ja, és köszi! :-) Én egyébként nagyon szeretem a csírákat chirashi tetején vagy kissé átf... (2015.02.05. 12:39) Újévi részegség és józanság
  • HunMoiselle: @Pizsamanadrág: Szia Pizsamanadrág, tetszik a neved! ;-) Vicces, hogy így 3 év után pont ugyanabb... (2015.01.28. 12:11) Anglesey-i csöves tojás
  • HunMoiselle: @jEnci: Remélhetőleg végre sikerül beállítanom/tartanom a tempót! :-) (2014.06.10. 12:58) A spárga új ruhája
  • HunMoiselle: @burekpix: Köszi! Kóstold meg, nagyon finom is! ;-) (2014.06.03. 15:49) Gyors tavaszi hideg-meleg
  • szsuzsanna: @HunMoiselle: -Sajnos nem emlékszünk a nevére.. -a -"sok kilométeres, sok emeletes száraztésztás ... (2014.03.30. 17:43) Sikeres hiánygazdálkodás

Ahol szintén megtalálhatsz

Legjobb receptes blogok

torkosborz.hu

Merengő értékelő (1. rész)

2012.01.27. 11:20 HunMoiselle

Ismét eltelt egy hónap anélkül, hogy írtam volna. Először jöttek az ünnepek: rengeteg főzés, aztán ejtőzés, és bevallom őszintén, nem tudtam magam írásra motiválni egy cseppet sem, és igazából annyira nem is akartam. Ami a menüket illeti, itt most nem térnék ki rájuk, mivel már elkezdtem írni róluk egy posztot, és kis szerencsével akár rá is bírom magam venni a befejezésére, bár hihetetlen hosszúnak ígérkezik, tekintve hogy három nagyvacsoráról, és kisebb egyebekről is kíván szólni. Fényképek nem készültek: ezúttal úgy voltam vele, hogy a pillanatnyi gyorsabb kielégülés és intenzívebb élvezet kedvéért feláldozom a blogillusztrációt.

Aztán valahogy Szilveszter után egy-két nappal hirtelen eldöntöttem, hogy na most-de-rögtön hazamegyek egy kicsit. Egy hét múlva már a repülőn ültem. Air France-szal Párizsig, onnan tovább Malévvel Budapestre. Szokás szerint borzalmasan hosszú út, a járatokon csak értékelhetetlen snack (mit nem adtam volna itt már a korábban kritikán alulinak bélyegzett szendvicsekért is!). Mindegy, annyira nem búslakodtam, Párizsban volt 4 órám. Arra kevés, hogy bemenjek a városba, de gondoltam sebaj, majd a Charles de Gaulle-on magamba szívom Franciaország kvintesszenciáját egy isteni brasserie-ebédbe tömörítve. Érkezés után szépen felkerestem az információs pultot, hogy kiderítsem merre lelem az isteni ebédem: az úr rendkívül kedves volt és udvarias, azonban sajnálkozva mégiscsak azt mondta, hogy idekint (mármint a biztonsági zónán kívül) nem találok brasseriet, csak kávézót meg gyorséttermet. Volt ugyan egy az átellenben lévő terminálon, de mivel azt most átépítik, nyista. Viszont bent, bent találok a terminálon belül, a biztonsági vizsgálat után forduljak jobbra, és a legvégén ott lesz. Hm, nem voltam feldobva, mert már nagyon éhes voltam, de nem akartam még odabe-zárni magam, ezért leültem kicsit töprengeni, hogy akkor most mihez is kezdjek. Úgy 10 perc után végül felálltam, elballagtam egy újságoshoz, vettem egy Elle-á-table magazint, majd kimentem némi friss levegőt szívni, és késznek nyilvánítottam magam a motozásra. Amit egyébként végül szerencsére megúsztam. Ellenben elzarándokoltam oda, ahol a brasserie kellett volna hogy legyen, és mit találtam ott? Egy kávézót csupacukor muffinokkal és plasztik szendvicsekkel. Kétszer jártam be a vállamon egy 10 kilós útipoggyásszal oda-vissza a teljes belső teret, és semmi. Vagyis de, a bal oldalon volt egy organikus, előre kiporciózott tálcatologatós, de a saignant entrecote-omnak (baromi véres rostélyosnak) magamban sírdogálva búcsút mondhattam. Jó, végül az a hótegészséges tésztasaláta amit az organikus gyorsban ettem nem bizonyult rossznak, de én most ugye Franciaországot akartam két fogásba belesűríteni (előételnek burgundi csigát óhajtottam). Te jó ég, hova tűnik a szépség a világból, ha Párizs legnagyobb repterén az ember már egy brasseriet sem talál??? Ezek után hadd ne mondjam, hogy a bőröndömet annak ellenére elhagyták, hogy besszállításnál a személyzettel ellenőriztettem, hogy a gépen van-e (hazudtak a dögök), és két nap múlva kaptam meg gyakorlatilag használhatatlanra szétcsapva…

De mindegy, otthon már jó volt. Anyukám az utolérhetetlen zöldséges fasírtjával várt már a reptéren, másnap pedig megkaptam a hőn áhított fejtett bablevesemet füstölt tarjával és sok kolbásszal, no meg bőrkével is! Három napig élveztem egyhuzamban Anya főztjét, majd felmentem Pestre lakás-, barát-, no meg városnézőbe, és nem utolsósorban enni. Terveim között szerepelt ugyanis, hogy minden nap más bisztró jellegű helyen ebédelek. Olyan helyeken, amikről mostanság sokat beszélnek, sokat írnak, amikre/amikkel az ún. gasztroforradalmat építik. Az első nap végül ebből nem lett semmi, ugyanis BLánnyal fél 3 felé értem a lakásba, lementünk pezsgőért, és én onnantól kezdve abban tobzódtam – ó mennyire vágytam már rá!

Másnap a Váci utcában töltöttem a délelőtt nagy részét, és mire úgy voltam, hogy megvoltam, már annyira nagyon éhes voltam, hogy csak a szokásos csirkés helyig vitt a lábam, ahol egyébként mindig enni szoktam, mikor nagyon elvagyok a Váci utcában. Ráadásul mindig ugyanazt: csirkemell saslikot görög salátával. Nagyon korrekt, belekötni nem lehet, árban is teljesen oké, de ugye ez nem nevezhető gasztronómiai kalandnak. Eztán a Ferenc körútnál, vagyis miket beszélek, te jó ég, bocsánat, a Corvin negyednél volt dolgom. Már majdnem 3 óra volt mikor továbbindultam, és úgy esett, hogy nem szálltam járműre, gyalog indultam először a Rádayn, majd a Kecskeméti utcán, a Ferenciek teréről a Váci utcára, ahonnan a Duna partra, a Lánchídhoz, át a hídon és vissza, majd fel a Bazilikához, onnan a Deákra, ahol már csak annyi időm volt az esti program előtt, hogy bekapjak a szendvicsezőben egy tonhalas és egy lazacos szendvicset.

Másnap Szuperbaba-nézőbe mentem a messzi-messzi Hűvösvölgyön túlra, és mire visszaértem a városba, már lecsúsztam az ebédeltetéseket, és annyira de annyira éhes voltam, hogy a Moszkván az á table! nevezetű francia pékségbe se tértem be (pedig de nagyon-nagyon kíváncsi lettem volna rá!), ugyanakkor már tényleg VALAMIT akartam enni, ezért elmentem az új „felkapott” helyek közül abba, ami a város legeslegeslegközepén van (szerintem), és a legtöbbet vártam tőle. Mivel még nem volt vacsoraidő, és a hozzám csatlakozó két barátom nem akart enni, úgy döntöttem, hogy csak főételt kérek, végtére is egy bisztró jellegű helyen voltunk, amiből én azt a következtetést vontam le, hogy csakúgy mint egy franciaországi bisztróban, vélhetőleg itt is jól lehet lakni pusztán egy fogással… A felszolgáló kedves volt, ámde teljességgel inkompetens, mint kiderült abból, hogy egy teljesen triviális kérdést sem bírt megválaszolni, ráadásul indokolatlan mértékben bizalmaskodott is. Ez már gyanút kellett volna, hogy ébresszen… Az üdvözlő falat előbb érkezett az asztalhoz, mint a három citromfüves limonádé, amit rendeltünk. Hm. A citromfüves limonádéban nem volt citromfű, ráadásul valami ormótlan édesítőszerrel készítették, aminek a keserédes utóízét még órák múlva is éreztem a számban. Az üdvözlő falat egyébként a lehető legegyszerűbb volt, és mennyei. Friss kenyér olívaolajjal. A kenyér finom, puha, kellőképpen ropogós széllel, az olívaolaj rendkívül aromás, talán a legfinomabb, amit valaha kóstoltam – mint utólag ráeszméltem, ez volt az étkezés fénypontja. Tintás rizottót rendeltem zöldborsópürével és fésűkagylóval. Kevesebb mint 20 perc alatt érkezett, ami ugye ott fura, hogy a rizottó elkészítéséhez minimum ennyi idő kell, és egyébként meg, bár teljesen üres volt a hely, a felszolgálónk minden egyébbel elég rendesen megvárakoztatott. Mikor megérkezett a fogás, szép volt tényleg: fekete, zöld és halovány-halovány rózsaszín, de ami első blikkre is egyértelmű volt, roppant kevés. Gyanítom, ha így adagolják az előételt, no meg a desszertet is, akkor sem lakhattam volna jól, ha három fogást eszem. És akkor jöjjön a tartalma: a rizs túl kemény volt, nem volt elég krémes, hihetetlenül sós volt, ami az egyetlen íz volt a borsón felül, amit érezni lehetett, merthogy egyébként a borsóíz mindent elnyomott. A fésűkagyló (vagy Szent Jakab kagyló, kinek hogy tetszik) nem volt rossz, de nem volt jó sem. Legnagyobb érdeme az volt, hogy nem volt túlsütve. Mondjuk ha az is bekövetkezik, tutira visszaküldtem volna egy fél falat után. Ellenben a felülete nem volt szépen lepirítva, karamellizálva, amitől a kagyló nemcsak egy édeskés, puha valami lesz, hanem mennyei magasságokba emelkedik. Az hozza ki igazán az ízét, festi alá a textúráját, szolgáltat kontrasztot a természetes édességéhez. Áááá. Otrombán nagyot csalódtam. És pláne úgy, hogy ettől a helytől rengeteget vártam. És nem mellesleg mindezért – azaz a 3 limonádéért és a főfogásért – 680 forintos szervízdíj mellett 6500 magyar forintot fizettem (amit egyébként nem kifogásolnék, ha minden olyan lett volna, mint elvárható, azaz tökéletes, igazi kulináris kaland). És éhesebben távoztam, mint ahogy érkeztem. Végül úgy döntöttünk, az Arriba Taqueriában fogok jól lakni az Oktogon mellett. Igen, erre vetemedtem. Csakhogy előtte még bankolnom kellett, és Erste a körút túloldalán van. És egyszerűen utána sehogy sem jött lámpa, ahol átkelhettünk volna, szinte már csak a Nyugatinál. Sebaj gondoltam, eszem valami padlizsánsali-szerűséget a Noéban. Csakhogy az már nem volt meg. És ekkor jött BLány ötlete: menjünk a Nyugati aluljáróba, ahol van New York hotdog. Mindenkinek van valami gasztronómiai perverziója, a mienk BLánnyal ez. Régen, mikor együtt jártunk wellnessezni a Margit-szigetre, utána mindig erre vágytunk. Rengeteg pirított hagymával, jalapenoval, chili- vagy sajtszósszal…  Egy-két éve történt aztán hogy megszűntek: először a Mammutban, aztán a Westendben is. BLány ezt a gurítható standot aznap fedezte fel, és rögtön tesztelte is. És bár borsódzott a hátam a Nyugati aluljáró gondolatától, végül csak beadtam a derekam. Nagy nehezen végigvergődtünk az aluljáró teljes mocskán (láttunk kiskorú prostituáltat, köpködő-ordibáló ifjakat, szado-mazo felszerelést lógni a falról és egy kisebb verekedést), és már majdnem a Westendnél előtűnt a New York hotdogos. 5 percen belül az egyébként kedves, intelligensképű árusító srác is előkeveredett a szomszédos talponállóból, és megkaptam a hotdogomat kemény 340 forintért (vagy 280?). Jött a következő probléma: hol a manóban egyem meg? (Mert hogy ott nem, és állva nem, az hétszentség!) Bezarándokoltunk a Westendbe, nagy nehezen leültünk, nekivetkőztem, és haraptam volna bele, mikor megláttam a virsli végét… Egy pillanat alatt végigfutott a hátamon a hideg, hogy jesszus, én most ilyen izéhúst-vagy-mit fogok enni, és már nem tűnt olyan csábítónak a dolog, mint gondolatban volt az elmúlt években, de aztán BLány rám parancsolt, hogy ne fanyalogjak, hanem egyek és pont, én meg úgy döntöttem, szót fogadok. Végül a csípős szósz és a mustár kellőképpen elnyomták azokat az ízeket a virsliben, amiket semmiképp nem akartam kiérezni, a hagyma és jalapeno pedig hihetetlenül jól esett, úgyhogy azt kell mondjam, hogy a New York hotdog ár-érték arányban lepipálta a tintás rizottót. Ekkor döntöttem el, hogy a további gasztrodesztinációkkal várok a következő látogatásomig… Azért még az esti program után, olyan hajnali egy óra felé akkut-éhséget csillapítandó betértem a Montenegroi Gurmanba, ahonnan dunsztom sincs, hogy mit hoztam, csak annyit kértem, hogy borjúhúsból legyen, csípjen kegyetlenül. A két feltétel teljesült, a második nagy részben azért, mert kaptam grillezett csípős paprikát is, és igen, annak aztán volt ereje, le a kalappal. Egyébként egy igen tömör, jól ízesített húspogácsa került a tányéromra, méltó társával, egy felettébb laktató, méretes, szintúgy rendkívül tömény cipóféleséggel (nem vagyok sajnos annyira járatos – sőt, semennyire – a balkáni ételekben, hogy nevén tudjam nevezni), ami bár a gyomromnak rendkívül jól esett, az éppen növekedő bölcsességfogam miatt bedurrant ínyemnek viszont annál kevésbé. Mindezt házi csalamádéval egészítették ki, és egyébként rendkívül baráti áron adták, mindenkinek csak ajánlani tudom.

A montenegrói gurman maradékával a másnapi reggelim is ki lett pipálva, ebédre pedig már szinte hazajártam a miniszendvicsezőbe. Este tartottunk nálam egy szokásos pizzabulit, mikor is nekem csak a pizzatészta-bekeverésről, illetve –gyúrásról kellett gondoskodnom, tekintve, hogy egyik kedves vendégem a nyújtást-„díszítést” bevállalta helyettem, a bevásárlásból pedig mindenki kivette a részét. Desszerttel nem készültem, de nem is hiányzott, ugyanis BLány egy saját készítésű, gesztenyés születésnapi tortával lepett meg (merthogy szülinapom is volt január elején ugyanis), amiben azért gyanítom, Anyukája nem csak erkölcsileg támogatta. :-)

A bulit követően a kis csapat egy része nálam aludt, és úgy terveztük, hogy ebédelni elugrunk a Pata Negrába a Ráday elején (kiváló tapasbár, isteni a chilis garnéla), de mivel a gyerkőcök nehezen keltek, emellett én is lassan haladtam a takarítással-pakolással, erről le kellett tennünk, mert a szüleim koradélután érkeztek, hogy együtt is menjünk Bratyóékhoz Babácskanézőbe. Így a közelben lévő étteremre esett a választás, ahol Monsieurvel számtalanszor ettünk, mikor nem volt lelkierőm főzni. Az árak korrektek, a konyha igyekvő és kreatív, bár időről időre emiatt nagyon mellényúlnak, de akkor is jár nekik a bizalom, ezt már rég eldöntöttem. Hát most nincsenek rá szavak, mennyire mellényúltak. Mindennel. Szegény pincérlány úgy rohangált fel-alá, mint egy fejét vesztett csirke, mi meg csak ültünk fáradtan, és vártuk vagy negyed óra hosszat, hogy egyáltalán megkérdezze, mit akarunk inni. Végül az egyébként rendkívül gyenge bablevesünk előbb érkezett meg, mint az innivalónk, és komolyan kínunkban (és fáradtságunkban) már csak görcsös nevetésre futotta, hihetetlen kínos volt az egész szituáció.

Anyukám volt ismét, aki megmentett az éhenhalástól, ugyanis palóc gulyással és rizskókkal (vagy ha úgy jobban tetszik rizskochhal) felszerelkezve indultunk Bratyóékhoz. Na ez igen, ez nagyon-nagyon finom volt, mint mindig. Ezen kívül később – már otthon – kaptam a gyerekkori kedvencemet, gombás szeletet (szigorúan csirkemellből, ugyanis Anyukámból kifolyólag családilag leginkább csak fehérhúst fogyasztunk, kiv. pörkölt és gulyás), és hőn áhítozott zöldbabfőzeléket is.

Vissza Kasztliba Amsterdamon keresztül jöttem KLM géppel, és végre kaptam normális szendvicset is (szám szerint kettőt, nem is kicsit), no meg azt kell mondjam, az amsterdami reptéren étterem is akadt dögivel, csak nekem nem volt időm őket bekóstolni.  De összességében a KLM, illetve a holland élmény kitűnő volt, ha a jövőben úgy adódik, hogy választhatok, hogy Malév (bocs Malév!), Air France, British Airways vagy KLM géppel közlekedek, egyértelműen a KLM-re esik a választásom, és jószívvel ajánlom őket mindenkinek. Ja, és a csomagom is velem együtt érkezett Kasztliba!

És most jön az összegzés, amiben azt fogom kifejteni, hogy összességében örülök, hogy ismét magam főzök magamra. Örülök, hogy tudok főzni, és nem élek Budapesten főzni nem tudó emberként (mondjuk pont ezért tanultam meg főzni, mikor kirepültem a szülői házból és felköltöztem). Mert bár az internet hangosan zeng a kibontakozó gasztroforradalomról, de én annak sajnos nem sok nyomát láttam. Láttam, amit eddig: az egymás hegyén-hátán sorakozó rendkívül dizájnos helyeket, ahol tapasztalatom szerint csak a lényeg hiányzik: a konyhai tudás, a kreativitás, és a jobbra törekvés. Vannak helyette szégyentelenül magas árak, nem hozzáértő személyzet, és időnként bizony az udvariasság hiánya is. Tudom, nem nagyon van jogom a fenti kijelentéshez tekintve, hogy rövid időt töltöttem Pesten, és akkor is alig voltam pár helyen, de a csalódás nagyon-nagy volt, és a megérzéseim mit sem változtak az elmúlt durván egy évben. Tisztelet a kivételnek. Mert mondjuk Bíró Lajost csak interjúkban elnézve is az ember biztosan érzi, hogy vele nem nyúlhat félre, és az étlapjukat elnézve az áraik is megfizethetőek.
Ha pedig azt nézzük, hogy napi szinten mondjuk hova járhat ki az irodista ebédelni, a helyzet nyomorúságos. A mindennapi ebédhez magasak az árak, alacsony a színvonal, nincs változatosság. Főzni nem tudni és egészségesen étkezni gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ha végiggondoljuk, hogy az átlag gyorsétkezdében mennyi zöldséget kínálnak az ételekhez, jaj hát, gyakorlatilag lehetetlen kitermelni a napi 40 deka előirányzott mennyiséget. Végiggondolva Pesten minimális egészséges tápanyagot vettem magamhoz, nem csoda, hogy Kasztliba megérkezve másnap rögtön feltankoltam minden utamba akadó zöldségből, és ebédre azóta csak salátákat eszem.

(Mindezektől eltekintve őszintén hiszem, hogy Budapest az egyik legcsodásabb és legszebb város a világon. Hihetetlenek a természeti adottságai, csodás az építészete, annyi forma, annyi szín és annyi stílus keveredik, hogy egy pillanatra nem lehet megunni, és belengi a birodalmi főváros szelleme is. De sajnos télen a város nem a legszebb arcát mutatja. A szürke smink nem áll jól neki. Hiányzik a fű, a lombkoronák, amik elterelik a figyelmet arról, hogy bizony hullik a vakolat, itt-ott omlik a terasz. Fáj látni. Budapestnek ragyognia kell.)

És nem, egyébként nem azt akarom mondani, hogy itt Észak-Angliában jobb a helyzet. Őszintén szólva ez egy „barbár” vidék, az étkezési kultúrájuk nem túl kiforrott (ellentétben Londonnal, ahol imádtam mindent, a gyorséttermeket – kínai, japán, thai – is beleértve. Nem is járunk el gyakorlatilag soha. Minek is, tekintve, hogy ezerszer jobb és izgalmas ételeket tálalok itthon, mint ami a legtöbb, de legalábbis ami a megfizethető éttermek étlapján szerepel. Étterembe élvezkedni Franciaországba járunk…

No hát, 4 oldalt írtam, és a mondandóm második felét még csak nem is érintettem. Ugyanis egyéves lett a blog, akartam egy kis áttekintést, értékelést. De ez akkor a következő részbe kerül…

(Ps. Vacsorára vörösboros-paradicsomos polipragut készítettem illatos búzatörettel)
 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest off topic

A bejegyzés trackback címe:

https://budapest-bordeaux.blog.hu/api/trackback/id/tr593899773

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása