Ritkán veszek Kasztliban padlizsánt, viszont ha veszek, akkor rendszerint túlvásárlom magam. Ennek oka abban keresendő, hogy bár imádom, de itt a szezontól függetlenül egy fontért adnak egy aprócska darabot, én pedig ezen mélységesen fel vagyok háborodva, és juszt se adok ki 400 forintot érte, ez elvi kérdés. Viszont, időről időre fél áron kínálják, na ilyenkor pakolom a kosaramba dögivel. Persze különösebb terv nélkül arra vonatkozólag, hogy akkor mi is legyen velük...
Ilyen esetekben előszeretettel nyúlok egynek a következő receptért, mivel minden egyéb hozzávaló megtalálható itthon elfekvőben. A tavaly júniusi Good Foodban szúrtam ki ezt az indiai lencse curryt, és némi változtatást követően bizalmat szavaztam neki. Példul a receptben grillserpenyőben sütik a padlizsánt – én inkább betolom a sütőbe a karikákat, mert egyrészt nincs grilserpenyőm, másrészt így jóval egyszerűbb, nem kell fölöttük állnom, illetve megúszok egy mosogatnivalót is. Aztán chilit is vágok bele, mert anélkül nem curry a curry, és fokhagymából is meglehetősen keveslem az egyet. Továbbá vajat is használok dögivel, mert hitem szerint ettől sokkal kerekebb lesz az íze. És végezetül: változtattam az arányokon, hogy három adagnyi currym legyen, mivel a megmaradó adagot én padlizsán nélkül is boldogan kanalazom be másnap ebédre.
Pikáns vöröslencse curry padlizsánnal
Hozzávalók:
- 1 padlizsán
- 3 evőkanál olaj
- 25 dkg hántolatlan basmati rizs
- 15 dkg vörös lencse
- 7 dl víz
- 1,5 evőkanál tamarind paszta
- 1,5 teáskanál kurkuma
- 1 evőkanál + 20 g vaj
- 2 közepes fej vöröshagyma
- 2 nagy gerezd fokhagyma
- egy 3 centis gyömbérdarab
- 1 bird’s eye chili
- 1 evőkanál közepesen csípős curry por
- 20 dkg barna basmati rizs
Előmelegítem a sütőt 200 fokra / gázon 6-os fokozatra.
A legnagyobb tepsimet (amit az én esetemben úgy is lehetne mondani, hogy a nagyobb tepsimet, lévén mindössze két darabról beszélünk) kibélelem alufóliával. A padlizsánt vékonyan felkarikázom, a tepsibe szépen egymás után lefektetem őket, ecset segítségével megkenem olajjal a tetejüket, sózom és borsozom őket, majd valamennyien megfordulnak, és a másik oldaluk is bevonódik olajjal, illetve fűszereződik. 30 percet szaunáznak a sütőben, és félúton megfordulnak, hogy mindkét oldaluk egészséges színben pompázhasson.
A rizst 5 deci vízben egy teáskanál sóval kis bugyborékolás mellett 25 perc alatt készre főzöm.
A vöröslencsét 7 dl forrásban lévő vízben a tamarind pasztával, a kurkumával és némi sóval 15 percig főzöm.
Mikor felteszem főni a lencsét, vékony félkarikákra vágom a vöröshagymát, szintén vékonyan felszeletelem a fokhagymát és lereszelem a gyömbért (ezúttal a pucolással sem bajlódtam). Egy nagy serpenyőben közepes lángon összeolvasztom az olajat a vajjal, majd beleszórom a zöldségeket, ollóval rájuk nyesegetem a chilit, és kevés sóval úgy öt percig időnként kevergetve pirítgatom. Eztán megszórom a curry porral, és további egy-két percig kavargatom.
Mikor a lencsének lejárt a 15 perce, átöntöm azt is a serpenyőbe, és úgy 5 perc alatt az egészet összefőzöm, majd dúsítom a megmaradt 20 grammnyi vajjal, ami szerintem óriásit dob rajta. A lencse lényegében szétfő, de ez ne zavarjon senkit, így van ugyanis rendjén a dolog.
Tálalásnál mindkettőnk kap egyharmad-egyharmad rizst és curryt, elosztom a két tányér között a padlizsánokat, majd a sajátomat alaposan megszórom korianderrel, amiből Monsieur csak mutatóba kap, mert nem szereti (egyelőre, de addig adagolom neki kis mennyiségben, míg ő is megszereti), és magamnak kanalazok némi mangó csatnit is.
Uracs újra és újra meglepődik azon, hogy hát jé, ez finom. mert mikor meghallja, hogy curry, meg lencse, akkor annyi jut el a tudatáig, hogy valami „büdös” indiai, amiben természetesen nincs hús. Aztán megkóstolva kikerekedik a szeme, és elkezd élvezettel hümmögni…
