Múlt szombaton átjött Monsieur két (angol) kollégája afféle tapas vacsorára, vagy legalábbis mi úgy hittük. Mint utólag kiderült, számukra a „gyertek át, készítünk valami ennivalót” inkább azt jelenti, hogy kibontunk pár zacskó chipset és rengeteg alkoholt, mielőtt taxiba ülünk, és bemegyünk a városba a többi részeg közé, hogy egyik agyonzsúfolt borzalmas zenét játszó klubból átzarándokoljunk a másikba, majd a harmadikba, negyedikbe. A hiba bizonyára bennünk van, hogy majd 2 év Anglia után még mindig nem vagyunk tisztában a szombat esték rendeltetésével…
Mindenestre én igyekeztem kitenni magamért: készítettem kenyérpálcikákat, afféle tabbouleh-t, marinált sült paprikát, kagylósalátát, fetakrémet, hummuszt, hagymalekvárt fois gras-hoz (kacsamájhoz), albondingast (spanyol húsgolyót), svéd gombát és kókuszos brownie-t. A terv pedig az volt, hogy először kirakom a hideg ételeket, aztán gyorsan felmelegítem az albondingast, befejezem a patatas bravast (spanyol paradicsomszószos pirított krumpli), és gyorsan összeütök még egy meleg chorizós lencsesalátát, de mivel láttam, hogy a korábban kirakott étel is gyakorlatilag alig fogy, csak a húsgombócot melegítettem fel, a többit hagytam a csudába. Amiből az következett, hogy a meleg salihoz szánt chorizo és konzervlencse megmaradt elfekvőben.
Aztán a hét közepén úgy döntöttem, hozzájuk csapom a hűtőben ragadt 10 dekányi spenótot is, és készítek belőlük egy kiadós levest. Ez még különösebben nem is lenne izgalmas, hisz korábban is készítettem már hasonlót, azonban főzés közben megakadt a szemem a szombatról megmaradt kibontott üveg vörösboron, és hirtelen felindulásból kiadósat löttyintettem belőle a lábosba. Az eredmény fenomenális lett - azt kell mondjam, a bor bizony csodákat művelt!
Vörösboros lencseleves chorizóval és spenóttal
Hozzávalók:
- 1 evőkanál olívaolaj
- 10 dkg chorizo hosszában félbevágva, majd közepesen vastagra szeletelve (helyettesíthető erősen fűszeres, tömör, de viszonylag puha hazai kolbásszal)
- 1 vöröshagyma felkockázva
- 2 sárgarépa vastagságtól függően felkarikázva vagy félkarikára vágva
- 1 zellerszál felszeletelve
- 1 chili felkarikázva
- 1 fokhagyma durvára vágva (rátenyereltem késsel, míg megtört, majd vékonyan felszeleteltem)
- úgy 1-1,5 dl vörösbor
- 1 hámozott, darabolt konzervparadicsa
- 1 liter csirkealaplé
- 1,5 lencsekonzerv leszűrve, átöblítve
- 10 dkg spenót durvára vágva
Egy közepes lábosban szintúgy közepes lángon felforrósítottam az olajat, majd pár perc alatt átpirítottam rajta a chorizodarabkákat, végül szűrőlapáttal kiszedtem őket. A helyükre költöztettem a vöröshagymát, finoman megsóztam, mérsékeltem a lángot, és pár perc alatt puhára pároltam. Ekkor hozzáadtam a fokhagymát, a sárgarépát, a zellerszárat és a chilit, növeltem a tűzerőt, és pár perc alatt átpirítottam a zöldségeket. Visszapakoltam a lábosba a kolbászt, felöntöttem a borral, és nagy lángon felforraltam. Ekkor belezuttyantottam a paradicsakonzerv tartalmát is, azzal is felforraltam, majd felöntöttem a csirkealaplével, lefedtem, és 20 percig főztem.
Eztán belekevertem a lencsét, és ahogy újra forrni kezdett, belekevertem a spenótot is. Azzal együtt egy percig gyöngyöztettem, majd késznek nyilvánítottam, mertem magamnak, és éhségtől kopogó szemekkel vártam, hogy fogyaszthatóra hűljön, ugyanis már az illata is mennyei volt...
