Vasárnap jött el a cukkini ideje. Eredetileg úgy terveztem tésztaétel lesz belőle, de mivel ebédre a lasagne maradékát ettük meg, megváltam az eredeti elgondolástól. A következő ötletem az volt, hogy megsütök némi afrikai harcsát, és ahhoz lesz isteni köret, csakhogy már erőteljesen bennejártunk a délutánban, a harcsa meg a mélyhűtő mélyén feküdt, és nem akartam mindenféle praktikákkal rásegíteni a kiolvadási idejére, mert észrevételeim szerint az jelentős textúrabeli romlást eredményez. Úgyhogy nem volt mit tenni, vissza kellett kanyarodnom egy sokkal korábbi ötlethez (perverz módon újabban elalvás előtt mindig holmi rakottasokon töröm a fejem), amit azért süllyesztettem emlékezetem mélyére, mert a konzervtonhalakkal valami egészen mást terveztem. De végül nem bántam meg a beáldozásukat!
Tonhalas rakott cukkini
Hozzávalók:
- 4 cukkini
- 25 dkg hosszúszemű rizs
- 2 darab 185 grammos tonhalkonzerv
- egy nagy (az ugye a 3,5 decis?) tejföl
- egy üveg kapribogyó
- egy csomag kapor
- 4 gerezd fokhagyma
- 10 dkg ementáli
- só és frissen őrölt bors
- 1,5 evőkanál olívaolaj
- némi vaj a tepsi kikenéséhez
Elővettem a legnagyobb sütőlemezemet, kibéleltem sütőpapírral, és előmelegítettem a sütőt 200 fokra. Amíg bemelegedett, szépen lemostam, leszárítottam a cukkiniket, megváltam a legvégeiktől, majd vékonyan felkarikáztam őkelmüket, és egymásmellé helyeztem őket a sütőlemezre. Majd elővettem egy apró tálkát, öntöttem bele egy kevés olívaolajat, és egy kenőecset segítségével lekenegettem vékonyan a cukkinikorongokat. Egy kis sót-borsot is adtam nekik, és betoltam őket 25 percre a forró sütőbe.
Mikor a cukkiniszeletekkel már nem volt dolgom, némi húslevesben felraktam főni a rizst (már megint szégyenszemre előgőzölt fehér rizst – sajnos a barnához időben kell kapcsolni!), a tejfölhöz adtam az aprított kaprot és kaprit, belezúztam a csírájuktól megfosztott fokhagymagerezdeket, icipici sót is hozzászórtam (nagyon óvatosan: a kapri is sós, aztán a következő rétegben a tonhal, ésatöbbi), és jó alaposan összekevertem. És nagyjából itt jutottam el oda, hogy a cukkinik egyik oldala megsült, úgyhogy türelemmel valamennyit megfordítottam, újraolajoztam-sóztam-borsoztam, és visszatoltam őket a sütőbe 10 percre. A tonhalat szűrőben lecsepegtettem, a kiválasztott viszonylag kisebb méretű tepsit pedig kivajaztam.
Mikor végre minden előkészülettel megvoltam, jöhetett az ihletett rétegezés: először a rizst simítottam a sütőforma aljára, ezen egyenletesen elkentem egy kevés fűszeres tejfölt, amin elosztottam a cukkinik felét; erre ismét fehér réteg került, majd igazságosan kiterítettem a tonhaldarabokat, majd újabb adag tejfölt követően az egészet befedtem a cukkinik második adagjával, és persze a tetejére már megint tejfölt kentem, végül befejezőlépésként megszórtam a reszelt sajttal, és immár elég éhesen betoltam a rakottast a 220 fokra előmelegített sütőbe, hogy 25 perc alatt gyönyörű barnára pirulhasson a sajt. (Most végre eljött a jólmegérdemelt pohárnyi bor ideje!)
És megérte a várakozás: mindketten repetáztunk! Csak annyi kritikai megjegyzést kell hozzáfűznöm, hogy a barnarizsből tényleg tutira finomabb lett volna (sokkal kellemesebb az állaga, mint fehér társáé, ami különösen egy rakott ételnél fontos szerintem), illetve Monsieur kicsit kevesellte a tonhalat… mondjuk ezzel nem tudtam egyetérteni…
