Monsieur annyira nagyon nem szereti a roquefort-t, én pedig nem nagyon szoktam csak úgy öncélúan sajtot enni. Ezért ha szeretetcsomag érkezik Franciaországból, rendszerint először elfogy a charcuterie (a felvágottak, kolbászok és az egyéb feldolgozott húsáruk francia megnevezése), majd a camembert és a brie, végül a breton vaj, viszont a roquefort (vagy több roquefort) rendszerint ott szunnyad a hűtőben sokáig érintetlenül. Mikor megelégelem, vagy jó ötletem támad, előbányászom, és főzök belőle valamit.

Ezúttal egy egyszerű tésztaételt készítettem belőle, ami végül amolyan fúziós fogás lett. Fúziós abban az értelemben, hogy ugye belekerült a francia sajt, aztán került bele magyar dió a Szüleim fájáról, angol kel az itteni zöldségestől, és ugye mindez egy „olasz” fogásban egyesült. A koncepció roppant egyszerű, nem kevésbé a kivitelezés. Amíg a tészta fő, elkészül a mártás, mely lényegében egy kevés a tészta főzővizéből, amibe beleolvasztom a sajtot, amit kevés tejföllel krémesítek, citromlével ízesítek. A dió szinte kötelező velejárója a roquefortnak, ráadásul a tésztához is jól jön egy kis ropogtatnivaló, míg valami zöldre pedig nekem van szükségem, részben azért, hogy egészségesebb legyen, részben hogy színesítsen, részben pedig azért, mert finom hozzá. A kelhez egyébként nem kell ragaszkodni, helyettesíthető például spenóttal, kelkáposztával, vagy akár brokkolival is.

Kényeztető, krémes fogás, mindez 15 percen belül.

Mindenotthon penne, avagy tészta roquefort-ral, dióval és kellel

Hozzávalók 2 személyre:

• 1 marék dió
• 20 dkg penne
• 1 evőkanál vaj
• 1+1 evőkanál olívaolaj
• 35 dkg kel (spring greens néven veszem, ha valaki másképp fordítaná, kérem, szóljon rám, némileg bizonytalan vagyok, nem kéne-e a kel elé valami jelző)
• 10 dkg roquefort
• 1 evőkanál tejföl
• fél citrom leve
• szerecsendió

Leveleire szedem a kelt, majd alaposan lemosom. A nagyobb levelek középső vastag erét kivágom, majd valamennyit nagyobb szeletekre metélem, végül egy arra alkalmas edényben a mikróban 3 perc alatt előfőzöm.

Ezalatt száraz serpenyőben illatosra pirítok egy marék diót, majd kiszedve apróra tördelem őket, illetve a pennét a szokásos módon, forrásban lévő vízben egy teáskanálnyi sóval és egy evőkanálnyi olívaolajjal felrakom főni. Az én pennémnek a csomagolás szerint 11 perc kell, de mivel a szószban főzöm készre, ezért egy perccel korábban leszűröm majd.

Ha már csak 5 perc van vissza a tészta főzési idejéből, egy serpenyőben összeolvasztok egy evőkanálnyi vajat egy evőkanál olívaolajjal. mikor kezd habosodni, rádobom a kelleveleket, és átpirítgatom. Mikor már itt-ott megpirulgatott, színt kapott, egy merőkanálnyit ráöntök a tészta főzővizéből, icipicit elforralom, majd belekanalazok egy evőkanálnyi tejfölt, és belemorzsolom a sajtot. Összeforralom, a leszűrt tésztát is belekeverem, majd eloltom alatta a lángot, ráöntöm a citromlevet, reszelek rá némi szerecsendiót, ismét átkeverem, és meg is vagyok, jöhet a tálalás. A kiporciózott tésztákat még alaposan megborsozom, megszórom a dióval, és vidám gyermekek módjára neki is esünk.