Vannak bizonyos élelmiszerek, amiket automatikusan minden héten pakolok a kosaramba. Közéjük tartozik például a tejszín, tejföl, créme fraiche, vaj, tej, valamilyen kéksajt, többféle gyümölcstea, banán, avokádó, petrezselyem, lilahagyma és a gomba. Közülük egyértelműen a gomba okozza a legtöbb fejtörést, tekintve, hogy egy ideje már igencsak nehezemre esik újabb és újabb felhasználási módokat kisütni. ezért már többször el is határoztam, hogy nem veszem - kihagyom a listámról, de aztán ahogy pénteken ott állok a zöldségek között, csak nem bírok rájuk nemet mondani, annyira szeretem őket. Aztán a hétvégén, mondjuk, 25 dekát felhasználok rántottába, majd vasárnap este elkezdem törni a fejem, hogy mégis mit kezdek már megint a maradék fél kilóval.
Természetesen így esett ez ezen a héten is, és ekkor jutott eszembe Nigella hipergyors gombás tésztája, amit még talán a Nigella falatozójában láttam. Kifőzi a tésztát, a gombát felszeleteli, szépséges tálba pakolja, aztán reszel rá némi citromhéjat, egy gerezd fokhagymát, meglocsolja citromlével, ha jól emlékszem, reszel rá parmezánt is, majd löttyint rá kevés olívaolajat, összekeveri a tésztával, meg némi főzővízzel, talán petrezselyemmel, és már eszi is. Szóval gondoltam, kipróbálom. Majd úgy voltam vele, hogy jó dolog a nyers gomba, de még jobb a főtt, úgyhogy úgy döntöttem, hogy én a Julia Child-nál olvasottak szerint inkább kevés sóval és citromlével fedő alatt megpárolom. A fokhagymáról persze nem akartam lemondani, ezért azt úgy építettem bele a fogásba, hogy a tészta leszűrése után a főzőedényben felolvasztottam némi vajat, abban illatosra kavargattam benne a fokhagymát, majd mivel volt itthon némi fodros petrezselymem, abból is szórtam hozzá, és itt csempésztem bele citromhéjat is, mielőtt átkevertem volna a tésztával. És hogy krémesebb legyen, no meg hangsúlyosabb legyen benne a savanykás vonal, a gombát összeforraltam némi créme fraiche-sel, és úgy adtam a tésztához. Az eredmény az utóbbi időszak egyik legfinomabb tésztaétele lett, ami piros betűkkel kerül be a repertoáromba.
Linguini savanykásan pikáns gombaszósszal
Hozzávalók 4 adaghoz:
- 35 dkg linguini
- 10 + 25 g vaj
- 1 evőkanál olaj
- 50 dkg csiperkegomba vékonyan felszeletelve (belátom, soknak tűnhet ez a mennyiség, de egy gombarajongónak garantáltan nem az)
- fél citrom leve
- 1 kezeletlen citrom reszelt héja
- 2 dl creme fraiche (helyettesíthető, ha összekevertek tejszínt és tejföl 3:1 arányban, és pár óra alatt szobahőmérsékleten hagyjátok „összeérni”)
- 3 nagy gerezd fokhagyma nem túl finomra aprítva
- kis csokor petrezselyem finomra aprítva
- só és frissen őrölt bors
A tésztát a lobogó sós vízben felteszem főni.
Egy nagy serpenyőben összeolvasztom a 10 gramm vajat és az olajat, hozzáadom a gombaszeleteket, megszórom egy negyed teáskanál sóval, ráöntöm a citromlevet, átkeverem, majd közepes lángon lefedve, ám időnként átkevergetve, nagyjából 5-6 perc alatt megpárolom. Eztán hozzáadom a creme fraiche-t, felforralom, majd ha nagyon sűrűnek ítélem, rámerek a tészta főzővizéből, és azzal is összeforralom, majd ellenőrzöm a fűszerezést.
A tésztát egy perccel azelőtt leszűröm, hogy al dentére főne, és félreteszek a főzővizéből egy fél bögrényit. A tésztafőző lábost visszateszem a tűzre közepes lángra, majd beledobom a 25 grammnyi vajat, Ahogy habzani kezd, pár percig pirítom rajta a fokhagymát, majd hozzáadom a petrezselymet és a citromhéjat is, alaposan átkeverem, majd visszapakolom a tésztát, azzal is átkeverem, végül rázuttyintom a gombás szószt, és pár perc alatt összemelengetem. Ha úgy ítélem meg, hogy túl száraz (igen, úgy ítéltem meg), akkor keveset öntök rá a félretett főzővízből. Tálalásnál a kiporciózott adagokat alaposan megborsozom.
És mivel gombából sosem elég, sorjázzon itt további öt, aktuálisan kedvenc gombaételem:
Feltöltött portobello gomba rukkolával és pirított cukkínivel bolondított langyos bulgursalátával
Csőben sült fussili gombás-spenótos mártással
Tejfölös, füstölt szalonnás gombaragu
Bársonyos gombaleves
Kacsazsírban pirított burgonyás-gombás egyveleg
