Budapest-Bordeaux

Még a nyáron, La Rochelle-ben az egyik tengeri őrtoronyban berendezett turistaboltban nem  tudtam ellenállni egy Herbes du Pêcheur, vagyis a halász füve nevezetű szárított algakeveréknek. Bár nem volt különösebb elképzelésem arról, mit kezdek majd vele, láttam, hogy…

A most következő tésztaétel a szépségesen krémes cukkinis lasagne kistestvére. Jellegét ugyanúgy a tejszínes szószba simuló reszelt cukkini határozza meg, ami lasagna tészta helyett ezúttal fusillivel lépett frigyre - lényegesen gyorsabban. A sós kontrasztról feta…

Sokáig vacilláltam, hogy a most következő fogás felkerüljön-e a blogra, ugyanis rendkívül triviális ételről van szó. Végül három érvet sorakoztattam fel amellett, miért is kell mégiscsak kikerülnie. Elsőképpen azért, mert egyszerűsége ellenére annyira szeretjük, hogy…

Ó micsoda időnk volt az elmúlt hetekben! Megállíthatatlanul havazott, állandóan mínuszban volt a hőmérő higanyszála, és fújt a szél, csak fújt… Tudom, hogy ez télen otthoni viszonylatban nem éppen meglepő vagy rendkívüli, de itt Angliában sem az emberek, sem a hatóságok…

A minap úgy esett, hogy ebéd nélkül maradtam. Úgy értem, hogy abban a hitben ringattam magam a tervezési folyamat során, hogy lesz maradék valamelyik korábbi vacsorából, ezért nem készültem ebédfőzésre. Rögtönöznöm kellett hát, és mint máskor is oly gyakran - ha nem leves…

A sole meuniére, vagyis nyelvhal molnárné módra a klasszikus francia konyha egyik remeke. Egyszerűségében maga a tökély: a delikát, enyhén édeskés húsú halat először fűszeres lisztben megforgatják, majd tisztított vajban oldalanként pár perc alatt illatos-omlósra sütik,…

Időnként, legnagyobb meglepetésemre, egy spontán módon, mondhatni hirtelenjében, elfekvő alapanyagokból készülő, egyszerű tésztaétel is olyan jól tud sikerülni, hogy még egy hét elteltével is eszembe jut, hogy mennyire jól esett. Ebbe a kategóriába tartozik az alábbi fogás…

Annyiszor hivatkoztam már a pain d’épire, hogy szinte szégyellem magam, hogy még mindig nem beszéltem ki bővebben a blogon. Ezennel viszont elérkezett az alkalom. Akárhányszor egyébként megemlítem a pain d’épit egy franciának, mindig visszakérdez az illető, hogy nem a pain…

Nem is értem, hogy lehettem ennyire dinka: kétszer is tartottam szülinapi vacsorát, de mindkétszer megfeledkeztem a gyertyafújásról. Márpedig ugye már minden valamirevaló hároméves is tudja, hogy gyertyafújás nélkül nem születésnap a születésnap. Mit lehetett tenni, egy harmadik…

Nos, elméletben akármennyire is gyönyörűséges kétszer megünnepelni egy születésnapot, a lelkem mélyén ott motoszkált, hogy egy újabb egész napot átölelő tobzódás talán mégsem lenne tökéletesen helyénvaló. Így a füstölt lazacos-pezsgős reggelitől eltekintettem, sőt,…

Legnagyobb sajnálatomra január 1-én (igen, elsején!) pár óra alvás után hajnalban feltápászkodtunk, hogy kimenjünk a bordeaux-i reptérre, és visszatérjünk Kasztliba. Ez már önmagában is elég bús menete az eseményeknek, hisz ott hagytuk a családi fészket és a gyönyörű,…

Lévén szó az 2013 első bejegyzéséről, megragadom az alkalmat, hogy Mindnyájatoknak egészségben, vidámságban, sőt mi több boldogságban, földi javakban és pezsgővel, továbbá mennyei borokkal kísért finom falatokban gazdag újévet kívánjak! Továbbá köszönet minden kedves…