Budapest-Bordeaux

Nem tudom, van-e arra bármiféle határidő, hogy meddig illik boldog Újévet kívánni, de ha egészen őszinte akarok lenni, nem is igazán érdekel, mert szerintem a jókívánságokhoz sosem késő (a szülinapoknál se tudom hova tenni a 8 napos keretet). Úgyhogy mivel 2015 első posztja…

Sosem jártam még Lyonban, de remélem, most már hamarosan csak eljutok, tekintve, hogy ez Párizsból mindössze egy kétórás vonatút kérdése. Érdeklődésem nem (pusztán) történelmi érdeklődésből fakad, nem Franciaország egyik legnagyobb városának szól, és nem is az Európai…

Azt kell mondjam, szinte alig főzök vele, a blogon is mindösszesen csak két bejegyzésben szerepel, pedig bizony az édesköményt tartom a zöldségek egyik legizgalmasabbikának. Ha megérzem az ánizsos illatát, azonnal beindul a számban a nyálkiválasztás (biztos ezért szeretem annyira…

Bevallom, sosem találkoztam még zöldséges standon rókagombával, úgyhogy igencsak felcsillant a szemem, mikor júliusban az első erőteljesebb itteni (mármint nem fraoi, hanem saint-germain-i) szupermarketmustrámon rám mosolygott egy halom. Aztán közelebbről szemügyre véve őket…

Még mindig úgy vagyok vele, hogy ha tudatosul bennem, hogy nyár van, mosolyra szalad a szám. Kétévnyi megvonás után még a 40 fokot is kacagva fogadtam, fittyet hányva a tűző napon fenyegető hőgutának és a forrongó lakásnak – kit érdekel egy kis kényelmetlenség, mikor a nyár…

Az a helyzet az angolokkal, hogy a Karácsonyt és Húsvétot leszámítva nincsenek nekik munkaszüneti nappal összekötött valódi ünnepnapjaik. Tehát fittyet hánynak a munka ünnepére, Pünkösdre és mindenre, nincsen nekik saját március 15-éjük vagy augusztus 20-ájuk. Helyette minden…

A minap úgy esett, hogy ebéd nélkül maradtam. Úgy értem, hogy abban a hitben ringattam magam a tervezési folyamat során, hogy lesz maradék valamelyik korábbi vacsorából, ezért nem készültem ebédfőzésre. Rögtönöznöm kellett hát, és mint máskor is oly gyakran - ha nem leves…

Nagyjából egy hónapja történt, hogy egy kedélyes vasárnap este ráömlött egy pohár bor a laptopomra. Ha letörölgetés után békén hagyom, és nem akarom görcsösen bizonyítani, hogy semmi baja, ki tudja, talán a számgép szervizes srác egyszerűen kitisztíthatta volna másnap,…

Régóta motoszkált a fejemben Nigella egy a Nigella Bites első évadában (törölték már a youtube-ról a dögök) foghegyről odavetett megjegyzése, miszerint a karfiol sütve hihetetlenül finom, olyannyira, hogy össze sem lehet hasonlítani a főtt változatával. Gondolatban azonnal és…

Egy adagnyi maradék akadt még a tegnapi sajtos-brokkolis csirkéből, és mivel Monsieur annyira odavolt érte, úgy döntöttem, hogy ahelyett, hogy magamnak tenném félre másnap ebédre, megkapja ő vacsorára. Ha egészen őszinte akarok lenni, itt nem igazán arról van szó, hogy én…

            Bár az angol időjárásmanók elbújhatnak egy korhadt fa odvába szégyenükben, az én biológiai órám úgy tűnik, mégis az évszak szerint jár, mert egyre nagyobb ingerenciám van a salátafogyasztásra. Sőt mi több,…

           Időnként nagyon megkívánom a buffala, vagyis bivalytejből készülő mozzarellát. Csodásan krémes, icpicit sós, lágyan olvad szét a szájban, pontosabban a nyelv hegyén, majd szétömlik az íze – tele van élettel,…

A minap újraforgattam a májusi Good Food magazinhoz mellékelt zsírszegény ételeket csokorba gyűjtő füzetecskét, és megakadt a szemem egy recepten. Padlizsánkockákat sütöttek benne sütőben, majd balzsamecettel és mazsolával forgatták össze, és rukkolán tálalták. Nem mondom,…

                      Imádom azt, ahogy a franciák megélik, vagyis megülik a közös étkezéseket. Legyen szó igazi családi ünnepről, baráti találkozóról, netán egy hétvégi vacsoráról, az a kényelmes, kedélyes módi és játékos derű, ahogy az egészhez…

                      A hétfői lakomát követően maradt egy szép darab házi sütésű bagettünk, ami műfajából kifolyólag már másnap alkalmatlan volt arra, hogy csak úgy kenyér gyanánt elfogyasszuk. Igazság szerint, bár úgy elflörtöltem a gondolattal, hogy…

A most következő meleg salátát három okból is nagyon szeretem: egyrészt gyerekjáték összedobni, másrészt izgalmasan finom, végezetül pedig mindössze arról kell gondoskodnom, hogy legyen belőle némi maradék, és máris nem kell reggel fél órát Monsieur ebéddobozának…

Vannak bizonyos saláták, amiket csak akkor készítek, mikor egyedül vagyok. Nem arról van szó, hogy sajnálnám Monsieur-től, pusztán arról, hogy neki körülbelül a szemét szurkodhatnám ki vele, tekintve, hogy a fél fogára sem lenne elég. Hát eszem egyedül. És roppantmód…

Szerintem: akár reggel is könnyen és gyorsan összedobható, hogy a lehető legfrissebb legyen, könnyen emészthető, hogy ne akarjunk utána ráborulni az íróasztalra, jó, ha nem kell melegíteni, mivel a munkahelyi mikrók gyakran lestrapáltak, és egyenetlenül hevítik az ételt,…

                      Kezdek egyre jobban beállni a sorba. Értem ezt arra, hogy mindinkább angol médiumokból merítem az ihletet, de ami számomra még ennél is sokkal megdöbbentőm, vagyis inkább viccesebb, hogy fejben minden nap ellenőrzöm, hogy meg van-e a napi öt…

           Kibontok egy zacskót, amiben 50 g rukkola van, és elosztom a tartalmát két tányéron. Mindegyik salátakupacot megszórom egy evőkanálnyi kapribogyóval és karikázott, magozott fekete olívabogyóval. Kinyitok egy paradicsás…

           Nagyon szeretem a csirkemájat, de az elkészítésének két bonyodalma is van, melyek elég okot szolgáltatnak ahhoz, hogy viszonylag ritkán kerüljön nálunk az asztalra. Az első ok, hogy bizony nem olyan egyszerű minőségi…

Monsieur aktuális multija egy bizonyos szempontból messze elmarad az eddigi magyarországi multijaitól: a világvégén van egy businessparkban, ahol se közel, se távol semmiféle extra ebédelési lehetőség, csakis és kizárólag a központi parkmenza. Ahova a földi halandók nem…

Megérkezve Angliába az ember néhány nap után megérti, miért is tölt be központi szerepet az itteni társalgásokban az időjárás. Mert hát, hogy is mondjam finoman, ámde mégis érthetően – változékony, mint a veszett kutya természete, és időnként csípős, mint a…

           Régóta készítem ezt a salit ilyen-olyan módon változtatgatva rajta, és mindig nagy sikert arat (mármint Monsieur-nél és nálam). Viszonylag egyszerű, de mégis izgalmas, továbbá saláta mivolta ellenére tényleg laktató…

Nem tudom, mások hogy vannak vele, de én mindig gondosan szerkesztett listával megyek bevásárolni. És nem, nem arról van szó, hogy aztán mégis kifelejtek dolgokat (bár az megesik, hogy valamit nem találok elég szépet), hanem arról, hogy juszt se tudom megállni, hogy csak azokat…