Budapest-Bordeaux

Mióta új lakásba költöztünk, a korábban megszokott 40-50 csatorna helyett mindössze néggyel rendelkezünk, ugyanis a kerület ezen – egyébként elegánsabb, nyugodtabb – részére nem érkezett még el a digitális csatornák kora. Így ha éppen nézni akarok valamit, nagy esély van…

Egy omlett létezik a számomra (egyelőre, bár az idő és a tapasztalás ezen még változtathat), ami vacsorára is elképzelhető, mégpedig az alábbiakban leírt spenótos-fokhagymás omlett. Mert a friss spenót és a fokhagyma párosa számomra különleges, és mindent a mennyekbe…

                      Kezdek egyre jobban beállni a sorba. Értem ezt arra, hogy mindinkább angol médiumokból merítem az ihletet, de ami számomra még ennél is sokkal megdöbbentőm, vagyis inkább viccesebb, hogy fejben minden nap ellenőrzöm, hogy meg van-e a napi öt…

Kedves Olvasó, Örömmel jelentem, hogy számítástechnikai hiányosságaimból fakadó hosszú küszködés után a Budapest-Bordeaux blog immár a Facebookon is megtalálható! Kérlek, nyomj rá a tetszik gombra, és kövesd a hírfolyamot egyrészt mivel az nekem nagyon jól esik, másrészt…

Nem sok jobbat tudok elképzelni a Szent Jakab, avagy fésűkagylónál. Jól elkészítve egyszerűen földöntúli: kívülről enyhén megkapatott kéreg borítja, míg belül édes, és szinte krémes, gyakorlatilag szétolvad az ember szájában. Próbálom keresni a megfelelő szavakat, hogy…

Alapzöldségek általában mindig mindenkinél vannak. Így előbb-utóbb az is bekövetkezik mindenkinél, hogy ezek az alapzöldségek sürgős felhasználást követelnek, különben fityiszt mutatnak. Viszont nehéz ilyenkor bármit is lépni, mert pusztán belőlük nem nagyon lehet mit…

Van valami csodálatosan megnyugtató a ráérős vasárnapokban. És emiatt bizonyos szempontból az egyik kedvenc napom a héten a vasárnap. Nem is szeretek erre a napra programot csinálni. Ráérősen szeretek itthon ejtőzni, sütni-főzni, merengeni, olvasni és terveket szőni. Vasárnap…

           Kibontok egy zacskót, amiben 50 g rukkola van, és elosztom a tartalmát két tányéron. Mindegyik salátakupacot megszórom egy evőkanálnyi kapribogyóval és karikázott, magozott fekete olívabogyóval. Kinyitok egy paradicsás…

Elég szkeptikusan tekintettem világéletemben az amerikai makarónira, amire még rá is dobott egy lapáttal egy jó pár évvel ezelőtti kísérletem, amit ügyesen valami hihhhetetlen jellegtelen sajtból prezentáltam, természetesen az ennek megfelelő ízélménnyel. Viszont van bennem…

… mert van, hogy az ember instant kényeztetésre vágyik.           Villám: mert csak egy salit kell összedobni. Minimális szeletelés, icipici keverem-kavarom, kicsi rendezgetés a tányéron.Luxus: 18 hónapig érlelt pármai sonka,…

           Nagyon szeretem a csirkemájat, de az elkészítésének két bonyodalma is van, melyek elég okot szolgáltatnak ahhoz, hogy viszonylag ritkán kerüljön nálunk az asztalra. Az első ok, hogy bizony nem olyan egyszerű minőségi…

Nem hinném, hogy a blogot olvasva egyértelmű lenne, mivel túlságosan ad hoc jelleggel írogatok, hogy az az egyik alapszabály a konyhámban, hogy egyik nap húsos/halas, míg a következőn pedig vega fogás kerül az asztalra. A vega dologgal azért annyira nem vagyok szigorú, ha valami azt…

Jack, a vaskos, tömör gyönyör. Maximálisan kielégítő, mégis még többet akarok. Mindig, mindig többet. Pedig jön a lelkiismeret-furdalás, hiszen én ilyet nem szoktam. Én mindig tartom magam. Nem dőlök be a könnyű csábításnak. Szemezve flörtölök, de azon a ponton mindig…

Imádom a hagymát: nyersen a maró erejét, sülve-főve a puha édességét. Olyannyira, hogy egyszer még egy állásinterjún is, mikor megkérdezték milyen étel lennék, ha étek lennék, nemes egyszerűséggel annyit válaszoltam, hagyma. Milyen? Fokhagyma, lilahagyma, vöröshagyma,…

A szardella számomra olyan játékhalacska féle. Hal, de nem hal. Halaspultban még sosem találkoztam vele, mondjuk lehet, hogy azért, mert ott nem is nagyon fordul elő, hiszen kifogás után az ízét pikk-pakk elveszíti, és akkor meg minek. Viszont sóban, olajban konzerválva az apró…

A paella a spanyolok zászlós eledele. Az alapját az arabok által meghonosított rizs adja, amit a szárazföld belsejében tradícionálisan csirke- vagy nyúlhússal, míg a tengerparton halakkal, tenger gyümölcseivel fogyasztottak. Múlt időben, merthogy manapság már mindenhol…

           Az emberfiú és emberleány nyaralása véget ért. Itt az ideje, hogy a napsütéses Dél-Nyugat-Franciaországból visszatérjenek a ködös Albionba, annak is az északi csücskébe. Elindulnak reggel 8-kor, és kimerülve,…

Nos, mint ahogy korábban már utaltam rá, ismét költöztünk. De azért legalább a kerületet nem hagytuk el így, röpke három hónap után. Az új környék nyugodtabb, zöldebb, a lakás sokkal csinosabb. Viszont azt nyilván nem kell magyaráznom senkinek, hogy a költözés lelkileg (a…

           … mert ha van otthon tortillánk, már nem vagyunk elveszve: ehető hidegen vagy melegen, szendvicsként, előételcsigaként, főételként és kisütve akár chipsként; burritóként, quesadillaként, tacoként,…

Elcsépelt, ámde örök igazság, hogy a legjobb házias ételek mindig maradékokból és hűtőbúvárkodásból jönnek létre. A következő fogás a legfrissebb ékes példám: mindenféle finomsággal töltött gomba.            Hogy…

Paprikás krumplit normál esetben nem készítek nyáron. Túl sűrű, túl nehéz, túl meleg. De itt mindez érvényét veszti, tekintve, hogy 4 napja lényegében egyfolytában esik, és nagyjából 13 fok van. Bent is két pulóverben ülök, no meg kötött zokniban. De nem panaszkodom, én…

Rendezgetem a Newcastle-ben készült fényképeket – többségében természetesen mind ételről készült… És ráakadtam erre.           Az egyik legelső reggeli, amivel megleptem magam itt. És mit tagadjam, még most is, így…

Otthon nem voltam soha indiai étteremben. Monsieur is csak Londonban járt elvétve, mikor kint dolgozott másfél hónapig. Ez mondjuk nem jelenti azt, hogy soha nem gondoltam arra, hogy már végre ki kéne próbálni, ne adj’ ég készíteni, csak otthon olyan macerásnak tűnt: ez az…

Még sosem csináltam otthon hamburgert. Nem állítom, hogy sosem jutott eszembe, de mindig elvetettem, mint lehetőséget. Merthogy gyorsan kéne, hogy menjen, de hát lássuk be, ha jól belegondolunk, azért annyira nagyon nem megy gyorsan. Ha húspogácsát kell gyártani ugyanis, az én…

Nem olyan régen készítettem el első igazi angol édességemet, aminek zabpehely volt az alapja (nem tudom, azt fogom-e posztolni, ugyanis elfelejtettem lefotózni). Akkor bukkantam rá erre a receptre, amely tökéletes reggelit ígért rostokkal, vitaminokkal, mennyei ízekkel. Két hete járt…